Czompoly Csaba mindenekelőtt leszögezte, hogy semmi esetre sem a fejlődés, a modernizálás ellen szól a petíció. Hogy mégis belekezdett, azzal magyarázható, hogy komoly aggodalomra ad okot a cementgyár hozzáállása a környezetbe jutó káros anyagok, elsősorban a dioxinok kérdéséhez.
Laikusként azt mondhatnánk, hogy ez kölcsönösen előnyös helyzet, hiszen hasznos hőt tudnak előállítani a szemétből, s nem kell azt a hulladéktárolókba szállítani. Ráadásul – a tornai cementgyár fejlesztési tervéből kiderül – a bővítés egy válogatósor beállításával is számol, azaz elégetésre csak olyan hulladékanyag kerülne, amelyet már semmilyen módon nem lehet újrahasznosítani. A tiltakozást kezdeményező Czompoly Csaba szerint a problémát éppen ez okozza.
Az, hogy az újrahasznosításra alkalmatlan, például klórtartalmú műanyagok elégetése során dioxinok keletkeznek, amelyeket nem lehet teljes mértékben kiszűrni.
Tudomása szerint még a legmodernebb szűrőberendezések használata ellenére is kimutatták ezeknek a mérgező anyagoknak a jelenlétét holland és spanyol szemétégetők közelében.
A budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapja arról ír, hogy a dioxinok olyan színtelen, szagtalan vegyi anyagok, amelyek egy része (az összesen 210 féle vegyületből 17), különböző mértékben ártalmas az egészségre.
A dioxinoknak kitett élő szervezetben idegrendszeri, szaporodási, fejlődési zavarok léphetnek fel. Gyerekeknél romlik a tanulási képesség, az immunrendszer károsodásával gyengül a szervezet védekezőképessége és nő a későbbi életkorban előforduló daganatos megbetegedések valószínűsége.
A kérdésre a cementgyár részéről folyamatosan az a válasz, hogy ilyen veszélytől nem kell tartani. A Magyar7 kérdésére Alžbeta Timárová, a cementgyárat üzemeltető Danucem Slovensko Rt. kommunikációs menedzsere azt mondta, hogy
Hozzátette, hogy a tervezett technológia megfelel a piacon elérhető legmagasabb minőségi követelményeknek. A szóvivő azt is megírta, hogy üzemük a hagyományos tüzelőanyagok kiváltásával éves szinten 45 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, amelyet az energiatakarékosság és a környezetvédelem mellett most már geopolitikai indokok is alátámasztanak.
A petíciót kezdeményező Czompoly Csaba és társai ismerik a cementgyár érvelését. Félrevezetőnek tartja azonban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének nagyszerűségét hangoztatják csupán.
Tisztában van azzal, hogy a gyár által prezentált mérési adatok a dioxinoknál határérték alatt vannak, szerinte azonban nem éppen bizalomgerjesztő, hogy évente csak két alkalommal végeznek ilyen méréseket. Az év túlnyomó része tehát mérés nélkül marad. Az országban kevés olyan cég van, amely ezeket a méréseket el tudja végezni, ezért a két mérési napot jóval korábban egyeztetik, tehát nem szúrópróbaszerűen folyik az ellenőrzés. Folyamatos mérésről pedig szó sincs.
De hülye vagy, étkezési dioxin és cementgyár másodtüzelés ügyekben!
de sebaj!
segíts elektromos autó ügyekben!
„Ha minden autó elektromos lenne… és ha órákra dugóban ragadnának a hóvihar hidegében, az akkumulátorok mind lemerülnének, teljesen
Mert az elektromos autóknak gyakorlatilag nincs fűtésük.
És egész éjjel az úton ragadni, se akkumulátor, se fűtés, se ablaktörlő, se rádió, se GPS az akkumulátor lemerült nem lehet szép.
Megpróbálhatod hívni a 911-et és megvédeni a nőket és a gyerekeket, de ők nem tudnak a segítségedre jönni, mert az összes út le van zárva, és valószínűleg minden rendőrautó elektromos lesz.
És amikor az utakat több ezer lerakó autó zárja el, senki sem fog tudni mozogni. Hogyan lehet feltölteni az akkumulátorokat a helyszínen?
Ugyanez a probléma a nyári szünetben az útzárakkal.
Elektromos autóban nem állna sor a klíma bekapcsolására. Az akkumulátoraid egy szempillantás alatt lemerülnének.
Természetesen egyetlen politikus vagy újságíró sem beszél róla, de ez fog történni. ”
Ezt a szöveget szabadon fordítom, Marian Alaksin (Csehország) filmezte.
Én viszont egyszerűbben hangsúlyozom, hogy a világ számos országában (elsősorban Olaszország) energiaelosztó hálózat nem fog tudni könnyen alkalmazkodni a több millió autós töltési igényhez anélkül, hogy 2035-re átállna elektromos vontatásra. Teljesen át kell alakítanunk az ellátási hálózatot, több ezer, százezres töltőoszlopra lesz szükségünk, évtizedekig tartó változásra. Mit érdekel egy csodálatos, nagy teljesítményű elektromos autó, ha nem tudod feltölteni? Értelmes válaszokat várok, és blokkolok minden agresszív vagy durva beavatkozást, köszönöm.”
Csak a setétzűdeknek!
” – Amit hozzátennék ehhez – mondta a vezető –, ezt nem a hozzánk hasonló művekre találták ki, amelyekben dioxin-mentesítő katalizátor van, amelyen nem tud átmenni bomlás nélkül a dioxin-molekula.
A legtöbb égetőben nincs dioxin-mentesítő, csak aktív szenet használnak, ami adszorbeálja, magához vonzza a dioxinokat, és akkor ennek a hatékonysága változó, amit nyilván nem árt figyelemmel kísérni pl. folyamatos mintavételezéssel.
– A dioxin-mentesítő működtetése drága mulatság? – kérdezte MNT.
– Önmagában a katalizátor-beruházás több száz millió forint volt, és aztán cserélni kell benne a védőréteget, az 2-3 évente tízmilliós összeg. A legtöbb égető ezt próbálja elkerülni, inkább betesz egy tartályt a füstgáz-tisztító rendszerébe, és abba aktív szenet tölt. De hogy ennek mennyisége 2 vagy 20 kiló (minél több, annál hatékonyabb a dioxin-megkötés), azt nehéz ellenőrizni, e miatt találták ki ezt az előbbiekben leírt félfolyamatos dioxin-monitoring megoldást. Ugyanakkor: a katalizátor az a magasszintű, biztonságos megoldás, ami az aktív szenes megkötésen kívül a jó megoldást nyújtja.
A lakossági tüzelések is termelhetnek dioxint
– Hozzá kell tenni, hogy amikor megvalósul ez a dioxin-mérés, abban mi jók leszünk, de amit a fűtések, tüzek, égetések jelentenek a környéken az egy komolyabb dioxin-probléma – magyarázta Lágler Katalin. Azzal kellene foglalkozni.
– A benzolkérdésnél felmerült, hogy ha kazánban műanyagot égetünk – folytatta a vezető –, abból benzol származhat… de nem csak az, hanem jókora dioxin-kibocsátással is jár.
– Előfordulhat-e, hogy egy vegyes tüzelésű ház, több dioxint bocsát ki, mint az égetőmű? – kérdezte MNT.
– Egy nagyon rossz minőségű égetés, nagyon sok dioxint tud produkálni – válaszolta Lágler Katalin. – És mivel nem magasak a házak kéményei, azok bizony telibe kaphatják a szomszédos településrészeket. Erről vannak tanulmányok, minek az égetése, minek a füstölése, milyen kibocsátásokkal jár.
– De nincsenek mennyiségek mellette, mondta MNT. – Legalábbis olyat nem láttam, hogy arra figyelmeztetnék az állampolgárt, ha begyújt otthon műanyaggal, akkor több dioxint képes előállítani, mint pl. a dorogi égetőmű. Ez lehetséges?
– Igen, az – válaszolta Lágler Katalin.
Dioxinhoz halogén-tartalmú műanyagot kell égetni
– Ahhoz, hogy dioxin keletkezzen, klór vagy halogén tartalmú anyag égetése szükséges, jegyezte meg Zsombok György. Tehát, ha egy olyan műanyaggal gyújtunk be, amiben nincsenek halogén anyagok, dioxin sem keletkezik. De például a klórtartalmú fehér, nehezített papír nem elég oxidatív, azaz rossz, füstös égetésekor már dioxin keletkezik. Tehát, bármennyire meglepő, ha egy ház kazánjába beledob az ember egy adag fényes, fehérített papírt (nem újságot), abból dől a dioxin.
– És az avarégetéskor keletkezik dioxin? – kérdezte MNT.
– Nem, ott más káros anyagok szabadulnak fel – adta meg a választ Zsombok György – úgynevezett PPT-k, policiklusos vegyületek. „