Könnyen kitörve a gyurcsányi mélyszegénység-skatulyából. Hajrá Csöbör, hajrá Orbán. A hónap

„No, de Béla bácsi. Báthory Béla a Szomszédokban úgy tűnt, mintha a harmincas évekből bukkant volna elő, mintha kimaradt volna a kommunizmus. Úgy emlékszem, hogy klasszikus régimódi tanár volt, aki Madáchot, a nagy magyarokat emlegette, ahelyett, hogy az Internacionálét énekelte volna a vécé előtt. Pedig az lett volna az igaz.
Jó vicc volt Horváthéktól: Báthory lett abból a Bothból, akiről nyilván csak az idősebbek tudták – ha egyáltalán –, hogy ’45 után Major Tamáshoz hasonlóan rettegett alakja volt a magyar színjátszásnak. Több visszaemlékezésben, cikkben, iratban olvastam, hogy ő is nagy sztálinista, nagy-nagy elvtárs volt. És akkor ő játszotta el Báthoryt. Így, h-val, y-nal. Azért ezt tényleg „nagy” poén.
Legalább ekkora vicc volt, hogy ugye ő volt jóval korábban Bástya elvtárs, ami számára ujjgyakorlat lehetett, mert nyilván volt honnan merítenie. A tanú esetében egy sztálinistának indult rendező [Bacsó Péter] egy sztátlinistának indult színész-igazgatóval [Both Béla] játszatta el sztálinista Farkas Mihály karakterét. De persze Bacsó és Both megjavult addigra, nyilván reformkommunisták lettek. Egyszóval: lenyúlták ezt is.
Gondolom, a Szomszédok jól fizetett. De hogyan tartasz bent egy ilyen jól fizető állásban egy öreg kommunistát? Úgy, hogy megírod a forgatókönyvet, ahol Vágásiné vezetésével újabb és újabb mozgalmakat indítanak Béla bácsi megmentéséért. Azért, hogy a fiatal gyerekeket egy közel nyolcvan-, majd kilencvenéves tanár taníthassa. A fiatal hatvanéves csak várjon a sorára. De Béla bácsi elvégezte a feladatát, végigmorogta az egészet. Főleg nyilván az Antall-kormány alatti időt. Hiszen az, még egy Báthorynak is [de főleg Both Bélának és Horváth Ádámnak] nyilván hatalmas sok[k] volt.
Aztán eljött ’94, visszajöttek Horn Gyuláék. A Szomszédokat addig is szabadon rendezhető Horváth Ádám hirtelen az MTV királya lett, és azonnal olyan likvidálást rendezett, amely addig példátlan volt. Aki jobboldali, nemzeti gyanús volt, az repült. Kivéve Chrudinák Lajost, akit elküldtek arab területre, hogy olyan anyagokat készítsen, amelyeket soha nem adtak le. Tudjátok, hogy szerintem [is] miért nem rúgták ki a legendás riportert? Túl sokat tudott.
Jó nosztalgiazást!”