Hatezer magyar munkaszolgálatost – köztük Radnóti Miklóst – vittek a szerbiai Bor községbe

6 Responses

1. Miközben a 27 nevű Ságvári Endre fiatalember Budapesten „kószált”. Az Endre szüleiről tudsz valamit, hogy kik voltak?
   Na, ugye!

   Válasz

2. A telex nem a 3. világháború kitörését támogatja?

   „Ha a fasizmus valaha is megérkezik Amerikába, akkor az a liberalizmus képében fog jönni” – idézi Ronald Reagan 1975-ben

   1

   1

   Válasz

3. „Alakszai Zoltán
   2 ó.
   ·
   Gyűlölet, üldözés, megkülönböztetés. Ma, a holokauszt nemzetközi emléknapján emlékezzünk a népirtás áldozataira és túlélőire.
   Tisztelettel hajtsunk fejet előttük! Legyen béke!”

   Válasz

4. Pedig már megvoltak az antiszemita xxxxxxxxxxx terveik…

   Válasz

5. Ennek a koncepciónak egyfajta szekularizált változata található meg a német nemzeti-szocialista párt prominens tagja és a totális állam jogász-ideológusa, Carl Schmitt (1888–1985), politikai teológiájában, amely egyben a jogfilozófiájának is az alapja. Mindez azért fontos, mert az Orbán-rezsim szellemi alapját tulajdonképpen a demokráciát és a liberalizmust elvető, a német katolicizmus intellektuális peremvidékén elhelyezkedő Carl Schmitt politikai teológiája és jogfilozófiája alkotja. Műveinek magyar fordításai után ítélve az is elmondható, hogy meghatározó szerepet tölt be a magyar jogászképzésben (ELTE, PPKE).

   Mi is valójában Carl Schmitt politikai teológiájának és jogfilozófiájának a lényege? Tételesen felsorolva:

   – a modern állam alapja a katolicizmus, mivel minden államtudományi fogalom tulajdonképpen szekularizált teológiai fogalom;

   – a teológiai tehát természeténél fogva politikai, az egyház pedig egy politikai entitás, amely akarva-akaratlanul befolyásolja az állam és a társadalom szerkezetét;

   – a politikai cselekvést a „barát – ellenség” kibékíthetetlen ellentétpár határozza meg;

   – az erkölcsnek nincs köze sem a joghoz, sem pedig a politikához;

   – gyakorlatilag minden jogszerűvé tehető.

   Napjaink Magyarországán ez a jog- és politikai filozófia ötvöződik azzal a bizánci hatalomfelfogással, hogy az ország (mint terület) tulajdonképpen a Hatalom birtokosának magántulajdona, a lakosok az ő alattvalói, és ő minden hatalom forrása (ő osztja a hivatalokat).

   1

   Válasz

6. Hasonlóképpen idézhető az a kitétel is, amely szerint: „A kétharmad küldetés, amelyet azért adott a jóisten a választópolgárokon keresztül nekünk, mert rólunk gondolta, hogy el tudjuk végezni mindazt a feladatot, amely a függetlenségünk megőrzéséért szükséges. Átalakítottuk a közoktatás rendszerét, az egészségügyi ellátórendszert és a felsőoktatás átalakításának végén vagyunk, nagyjából az is lezárult, kirajzolódott minden. Ha most megállnánk, kockáztatnák az eddig elért eredményeket.” (2012.dec. 18).

   Ebbe a szövegrészletbe Orbán Viktor gyakorlatilag belesűrítette a megszállottság határát súroló teljes elhivatottság- és küldetéstudatát. Kétség nem fér ahhoz, hogy a magyar „nemzetet” teljes mértékben a saját elképzelése mentén akarja alakítani, formálni. Ebbe beletartozik, mind az állampolgárság faji alapú kiterjesztése, mind pedig annak piaci kiárusítása. A hívők az apró ellentmondásokon nem akadnak fenn.

   A történetben az a legszomorúbb, hogy a Hatalom által egyházként elismert vallási közösségek – élen a katolikus és református egyházakkal – tulajdonképpen ehhez a politikai teológiához adják a nevüket, és ezt legitimálják a hallgatásukkal: pénzért és privilégiumokért. Közben természetesen elveszítik minden erkölcsi tartásukat, és hitelüket. Nem túl nagy ár ez azért az illúzióért, hogy az Orbán-rezsim a magyar társadalmat majd valamiféle megvalósított keresztény erkölcsi rendként szervezi meg? Hiszen napnál világosabb, hogy az orbáni Hatalom a hitet semmiféle kételyt, vagy kérdést el nem tűrő bornírt és tekintélyelvű politikai vakhitté degradálja; miközben a „kommunikációs” erkölcsre azt a feladatot rója ki, hogy eltakarja a kétszínűséget, az eszközöket szentesítő cél érdekelvűségét, a gátlástalan amoralitást, a nepotizmust, a pénz- és hatalomközpontúságot, a maffiaállami praktikákat.

   Ennek a politikai teológiának az erkölcsi tanítása semmi másról nem fog szólni, mint:

   – a hatalmi önkényről – minden szinten, hiszen a modell maga Orbán Viktor;

   – a kiválasztott kiváltságosok törvényfelettiségéről;

   – a mindennemű emberi-erkölcsi értékrend-nélküliségről;

   – a képmutatásra és megalkuvásokra való nevelésről;

   – az erőfölényről;

   – egy olyan rendszerről, amelyben kriminalizálják a szegénységet, a férfiasságot lóerőben mérik, s amelyben azok, akiknek nincs semmijük, annyit és érnek – vagyis semmit.

   Ez rendkívül szükséges is, hiszen a hétköznapi életben a lakosság egy másfajta erkölcsi értékrendnek az érvényesülését látja és tapasztalja. Ez arról szól, hogy:

   – a hatalomban lévőknek nyugodtan, szemrebbenés és következmények nélkül lehet hazudni;

   – a biztos érvényesülés legfontosabb kritériumai a feltétlen politikai lojalitás, a szolgalelkűség, a kétszínűség, a sunyiság;

   1

   Válasz