Rhúz Anna és ikertestvére Rhúz Andrea nyugdíjas gyógypedagógusok, akiket az olvasók a színpadról ismerhetnek. Szerte a városban közel ötven évig társadalmi rendezvényen énekeltek. 2014-ben Nívódíjban részesültek. Múltidéző beszélgetésünk során elárulták a Borsod Online-nak, hogy miért írják másképpen a nevüket, mint a nagy elődök.
– Huszonhét évig vezettem a Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola, és EGYETEMI Tagóvodáját, mint gyógypedagógus, onnan mentem nyugdíjba öt évvel ezelőtt. Most, hogy elkezdődött a Petőfi 200 emlékév, elhatároztuk, hogy folytatjuk a családfakutatást – osztotta meg dr. Boryné Rhúz Anna. – Már édesapánk, Rhúz Pál is foglalkozott vele, de ma az internet világában ez lényegesen könnyebb. Nagy segítségemre voltak a régi, részletes gyászjelentések és a vármegyei levéltárban is többször jártam.
Oldalági rokonság
A testvérpár harmadrendű unokatestvéri leszármazási ágon kötődik Hruz Máriához, akire hosszú és rövid u-val is hivatkoznak a korabeli források.
– A Rhúz nevet már csak mi viseljük ezen az ágon. Nekünk nincs gyermekünk, így a mi generációnkkal Miskolcon kihal a Rhúz familia. Ránk maradt a régi 1800-as évekből való családfánk és egy hozzátartozó levél a készítőjétől, Rhúz Gyulától, aki Petőfi-kutatást is végzett. Az ükapánkig szerepel benne a rokonság, de egy levéltárban megtalált könyv alapján tudtam tovább folytatni fölfelé. Jellemző, hogy a családfában sok az egyező keresztnév és látszik, hogy nagy volt a gyermekhalandóság. A Hruz família hatalmas felvidéki, evangélikus család. Maga Hruz Mária szlovák anyanyelvű volt, csak később tanult meg magyarul. Mi az ő harmadrendű unokatestvérének a leszármazottjai vagyunk. A Kecskeméti Naplóban 1935-ben megjelent, hogy meghalt Hrúz Dezső, az utolsó Petőfi sarj. Azt is leírták, hogy az ő nagyapja Hruz Mária testvére volt, de az általunk feltárt anyagok alapján kiderült, hogy ez nem igaz – mesélte Petőfi rokona.
Magyarosították a nevet
A két kezdőbetűt felcserélték a vezetéknévben, amire több magyarázat is lehet.
– Gyakran találkozunk vele, hogy amikor bemutatkoztunk, az emberek rákérdeznek, hogy Petőfi rokonai vagyunk-e. Viszont írásban másképpen fest a nevünk. Hruz Mária a Turóc vármegyei Neszpál községből származott. Az ő unokatestvére, a mi felmenőnk Hrúz Mihály is erről a környékről való volt. Felvidéken abban az időben üldözték az evangélikusokat, ezért menekültek. Leginkább az Alföldre: Kecskemétre és Kiskőrösre. Hrúz Mihály Kecskeméten polgárjogot kapott, ami azt jelentette, hogy házat, földet vehetett a városban és véglegesen letelepülhetett. Munkájával tekintélyt szerzett, az ottani lakatos céh főmestere lett 1742-ben. Szlovák ajkúként asszimilálódni akart, mert a többi kecskeméti mester mind magyar nevű volt. A család nevét valószínűleg emiatt kezdték Rhúz néven is jegyezni. A lakatos Hrúz Mihály unokája, aki szintén a Mihály nevet viselte, sokáig Petőfi Sándor koszt és kvártély adója volt. Az ő lánya Hrúz Erzsébet is sokat vigyázott kis korában Petőfire és eredeti neve, a Petrovics után Vicskónak becézte. Mihálynak volt egy Eszter nevű lánya is, akinek a leszármazottja Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár és Herke Rózsa gyermekmese író – sorolta beszélgetőtársunk.
Kecskemétről Miskolcra
Rhúz Anna és Andrea az operaénekes nagyapától örökölhette szép énekhangját.
– Apukánknak három testvére volt: Mihály, Etelka és Béla. De nem sokat meséltek a híres rokonságról. Az biztos, hogy a Petőfi Társaság szerette volna támogatni a taníttatásukat. A nagyszüleinket sajnos nem ismertük. Azt tudjuk, hogy kecskeméti születésűek voltak, és onnan kerültek Miskolcra. A nagypapa, Rhúz Pál tisztviselő volt a Vasgyárban és operaénekes. Az ő korában óriási zenei élet folyt a városban és nem kizárt, hogy emiatt került ide. Dédanyánknak, Sánta Máriának a testvére Sánta Károly pedig kedvelt evangélikus lelkész és költő. Kapcsolatban állt Arany Jánossal, és dolgoztak együtt. Nagyon izgalmas, amikor ilyen érdekességekre jövök rá a családfakutatás során. Képes vagyok éjszakákba nyúlóan a számítógépet bújni. Jó érzés, hogy kezdem ismerni azokat az őseimet is, akik engem nem ismerhettek. Jelenleg Borzák Tibor, Rokonom Petőfi című könyvét szeretném felkutatni, ami könyvtárban és antikváriumban már nem található meg. Nagyon szeretnénk elmenni Budapestre a Fiumei úti sírkertbe, mert ott van a Petőfi-családnak a 4 méter magas síremléke, amelyet egy hatalmas turulmadár és lant díszít. Ebben nyugszik Szendrey Júlia is, úgy mint Petőfi Sándorné, pedig másodszor is férjhez ment. Továbbá a fiúk Petőfi Zoltán és a másik oldalon a szülők Petrovics István és Petrovics Istvánné, azaz Hruz Mária, továbbá a nagybácsi, István öccse. Rákay Philip és felesége tavasszal újíttatta föl a síremléket saját költségen – említette meg a nyugdíjas pedagógus.
boon.hu info
Aranyosak.Kár,hogy ez az ág sem folytatódik.
A másik észrevétel:Azért az sokatmondó, hogy a legnagyobb hazafinak tartott magyar költő apja,anyja szlovák volt.
Nyilván!
Az anyakönyvvezető pedig másnapos volt és azért cserélte fel a két betűt a név írásakor!