Meghajlásra kényszerítették a Bosch-t a munkásai

BERNÁTH LACKÓ

A szakszervezet szerint sikerrel zárult a Bosch-sal folytatott bértárgyalás, ahol a hónapok óta húzódó béremelés kérdésére sikerült pontot tenni. A cég, azaz a maklári Robert Bosch Automotive Steering Kft. és az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSz) január 31-én állapodott meg a bérezésről, eszerint

a korábban megállapodott 10%-os alapbéremelésen felül további 5%-os alapbéremelést kapnak, ezenkívül a SZÉP Kártya keret bruttó 450 000 Ft-ra emelkedik minden munkavállalónak 2023-ban.

Az ÉTMOSz kifejezetten hatékonyan használta a sztrájk eszközét, mivel éppen az előre ütemezett tárgyalás másnapjára, azaz február 1-jére szervezték meg a munkabeszüntetést. A jelek szerint ennyi nyomásgyakorlás elegendőnek is bizonyult a cég hajlandósításához: a három fő dolgozói követelésből kettő előtt meghajolt a Bosch.

Az ÉTMOSz így a meghirdetett sztrájktól készséggel el is állt.

„A Bosch csoport leányvállalatainál Magyarországon minden évben a piaci környezetnek megfelelően és a törvényi előírások maradéktalan betartása mellett tárgyalunk a bérekről. A fizetéseket minden esetben úgy kell meghatároznunk, hogy a munkavállalók korrekt bérezést kapjanak és a vállalat versenyképessége is megmaradjon. A béremelés mértéke általában vállalatonként és tevékenységi területenként eltérő, amelyet az adott vállalat eredménye is befolyásol és függ az egyéni teljesítménytől is”

– írta a Mérce megkeresésére a Robert Bosch Automotive Steering Kft. Robert Bosch Automotive Steering Kft.

Lapunk kereste az ügyben Kozma Zsoltot, az ÉTMOSz elnökét, aki megerősítette, valóban győzelemként tekintenek a keddi megállapodásra.

„A visszajelzések teljesen pozitívak, örülnek a dolgozók”

– jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Kozma azt is elmondta, hogy megértik a céget is abból a szempontból, hogy a vállalati költségek is emelkednek, de erről ők nem tehetnek, nekik, munkásoknak is kell fizetniük a számlákat. Örül neki, hogy végül nem került sor demonstrációra, mert „otthon sem úgy intézzük a vitákat a családban, hogy balhézunk”.

Ahogyan arról korábban a Mérce is beszámolt,  multinacionális vállalat magyarországi telephelyei egyébként nem azért próbálták minél alacsonyabban tartani a béreket, mert olyan rosszul jöttek volna ki az elmúlt két év gazdasági nehézségeiből. 2021-ben 78,7 milliárd euró árbevételt értek el. Már a koronavírus-válság alatt nagyobb növekedést realizált a cég világszerte, mint a járvány kitörése előtt. Magyarországon összesen 14%-kal, 1711 milliárdra nőtt a Bosch csoport éves bevétele. Ezen felbuzdulva tavasszal Maklárra egy jelentős gyártókapacitás növelést is bejelentettek – a beruházás összértéke meghaladja az 52 milliárd forintot.
2022-ből még nem közölt pontos adatokat a cég, de az ukrajnai háború, valamint a bizonytalan energia- és nyersanyagellátásra hivatkozva – másokhoz hasonlóan – megemelték az áraikat. Májusban már azzal számoltak, hogy kifizetődő lesz az ügyfelekre hárítani a bizonytalanságot: akkor 6%-os árbevétel növekedést jeleztek előre.
A sztrájkhajlandóság felmérésekor egyébként az ÉTMOSz olyan értesüléseket is szerzett, amelyek szerint a gyárban a közvetlen vezetők elvették az íveket, és az aláírásgyűjtő kollégákat fegyelmi büntetéssel fenyegették meg.

 

A munkáltató állítólag akkor azt közölte a szakszervezettel, hogy a telephelyen történő aláírásgyűjtés jogszerűtlen, mert nem történt róla előzetes egyeztetés. Kozma Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy ez tavasszal – amikor a kötelező maszkviselés ellen gyűjtötték az aláírásokat – nem volt probléma.

„Nem akarjuk megállítani a munkafolyamatot vagy munkahelyi balesetet okozni, minden szabályt betartunk, de a munkáltatónak nem tetszik, hogy végigmennek a papírok a sorokon és a dolgozók aláírják”

– tette hozzá. Ugyan nem tudták pár nap alatt minden dolgozóhoz eljuttatni a kérdéseket, de az aláírásgyűjtést sikeresnek könyvelték el, a szakszervezet szerint a megkérdezettek 85-90%-a nem fogadná el a cég ajánlatát.

fOTÓ: Archív Miskolc