Az Eurostat friss adatai alapján idén év elején a magyar minimálbér átszámítva 578,74 euró volt, ami a kötelezően fizetendő legkisebb bérrel rendelkező tagállamok sorában a második legalacsonyabb. Egyedül Bulgáriában dolgoznak a magyar összegnél kevesebbért az érintett dolgozók, 398,81 euróért. Az összképet csak tovább rontja az a tény, hogy egy évvel ezelőtt még három országot is magunk mögé tudtunk utasítani az EU-n belül: Romániát, Lettországot és Bulgáriát – értékel az mfor.hu.
A friss adatok szerint átszámítva 606,12 euróért végzik munkájukat Románia minimálbéres dolgozói – szemben a hazai 578 euróval. A román fizetés előzése azonban csak részben magyarázható a forint lendületes tavalyi gyengülésével. A hazai döntéshozókkal párhuzamosan ugyanis az elmúlt években Románia is a bérek – ez esetben a minimálbér – felzárkóztatása mellett döntött. 2018-tól kezdve a szomszédban érvényes mindenkori minimálbér egész szorosan a hazaival egy szinten mozgott már, hogy aztán tavaly ettől a szinttől elrugaszkodva elkezdje le is hagyni az idehaza érvényes összeget. Érdemes megjegyezni, hogy miközben 2022-ben a román és a magyar minimálbér között 2,3 százalékos differencia volt, idén ez már 4,7 százalék lett.
Ám ennek ellenére is, míg a magyar nettó minimálbér az idei évtől 152 950 forintra emelkedett, keleti szomszédunkban egy minimálbéres dolgozó 157 ezer forintot kap kézhez a munkája után. Vagyis nettóban is meghaladta a román minimálbér a hazai bérszintet.
Az Eurostat nemcsak bruttóban, nemzeti valutában, de vásárlóerő-paritáson véve is listázza a tagállamok minimálbéreit. Ebből az aspektusból nézve viszont nagy meglepetés nem történt idén, hiszen a teljes rangsorban hátulról a hatodik helyet foglalja el Magyarország 947,91 euróval, ami megegyezik a cseh adattal. A régiónk (V4 és Románia) vonatkozásában pedig a mezőny második feléhez tartozunk. Azonban a keleti szomszédunk hazainál alacsonyabb árszínvonala miatt a román minimálbér vásárlóereje már 2018-ban meghaladta a magyarét és azóta is stabilan tartja a 15 százalék körüli előnyét.
Bánat: a tanulmányok elkezdését a bíróság 5-től 15 évig terjedő időtartalomra felfüggeszti! 🙂
m AGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT !
Kíváncsi vagyok a Kúrmáy magyarázatára.
Kinek mit intézett a kormánya…
„Remélhetőleg ezeknek az új „karmeliták”-nak is van bizánci ága
Őfenesége és csapata egy egyre nyilvánvalóbb – már-már kényszeres – erősen perverz vonzódása nyomában.
Az elmúlt napok eseményei függvényében azt kell mondjam, hogy nem kell túl sokat magyarázni, ha megállapítjuk, hogy ártunk és qurmányunk pribékjei és különösen Orbán maga valamiféle beteges vonzódást érez a karmeliták iránt. Legalább is azok egykori ingatlanai iránt!
Mint azt már számos alkalommal felvetettem azóta, amióta szemet vetett a páva-táncszínházra a dologban igencsak erőteljes a perverzió még akkor is , ha Gaius Cornelius Gallus -tól tudjuk„diversos diversa iuvant”.
A „Zelo zelatus sum pro Domino Deo exercituum” mottójú eredetileg Ordo fratrum Beatæ Virginis Mariæ de monte Carmelo karizmája a szemlélődő imádság: a rend napirendjében a múló időt az imádság, zsoltárok imádkozása, szemlélődés, a Szentírás tanulmányozása, olvasása teszi ki! Miközben Orbánék …..
Ami pedig a bizánci ágat illeti, róluk azt kell tudni, hogy: A Libanonban élő bizánci rítusú karmeliták a rácsokon keresztül érintkeznek a külvilággal!! :)”