A messze földön híres Reb Steiner Saje majdnem 100 éve halott! Mégis Bodrogkeresztúrban az elmúlt években minden a csodarabbi körül forog. A zarándoksereg létszáma folyvást növekszik, már-már kezelhetetlenné válik a világörökség közepén levő ezerlelkes zempléni településen. Annak néztünk utána, mi táplálja e kultusz terjedését, életképességét.

Goldmann Benjámin, a haszidok ügyvezetője ottjártunkkor először arról szólt, hogy a csodarabbi örökségét három csoport vállalta fel.
– Vagyunk mi, a Rubin és a Gross család, a legközvetlenebb leszármazottak. Gondozzuk, sőt elkezdtük a felújítását a Rabbiháznak. Ápoljuk a Dereszla-domb oldalában található – a XVIII. században alapított – zsidó temetőben levő sírját. Célunk a hagyományőrzés és a vallási turizmus mederben tartása, ámbár ez mind nonprofit alapon működik. Az a véleményünk: Frieedlanderék és a lengyel társaság viszont csak és kizárólag haszonszerzés céljából vannak itt. Az egekig felszöktek az ingatlanárak: a 10 milliót érő épületek 40 millió forintért kelnek el. Nem ritka azonban a 100 milliós eladás sem. Sajnos mi ennek áldozatai vagyunk, nyilván azt mondják: a zsidók nyomták fel az árakat. Mi is szívesen vennénk tízmillióért házat. Én személy szerint – budapestiként is – boldogan költöznék Bodrogkeresztúrra, de Rakamazon voltam kénytelen lakást vásárolni. Érdemes megtekinteni a Csodarabbik útjáról készített filmet, ebben Rubin Saje is megszólal az unokatestvérével együtt. Arról beszél, hogy az apukája, nagypapája hogyan jöttek vissza ide, és ápolták még a kommunizmus időszakában is a csodarabbi sírját.

Hogy milyen a fogadtatásunk a faluban? – teszi fel a kérdést mintegy önmagának is. Azt gondolom jó. Az előző polgármesterrel a kapcsolatfelvétel elején voltak ugyan súrlódások, a mostanival is döcögősen indult a viszonyunk, ennek ellenére rendeződtek a dolgok. Én 2008-tól járok ide, akkor még gimnazistaként. A Rubin család tagjai a rendszerváltás előtt is ellátogattak Bodrogkeresztúrra. Jellemző, hogy a csodarabbi temetésekor 12 ezer vasúti jegy fogyott el az állomáson. Az már más kérdés, hogy a hagyományőrzés szellemében zajló rendezvényeken való részvétel létszáma, ha nem is duplázódott meg évről évre, de elég komoly emelkedés tapasztalható. A csodarabbi halála évfordulóin itt megfordult tavaly úgy 20 ezer ember, az idén lehetnek akár 30 ezren is, 2025 áprilisára, halála centenáriumára a zarándokok száma elérheti az 50 ezret is. Eddig egyébként még soha nem mértük, csak megbecsültük a létszámot, idén áprilisban már mérni fogjuk. Az egyértelmű, hogy ilyenkor heti szinten 1000-1500 ember csapódik le csak itt nálunk. Általában aki eljön Bodrogkeresztúrra, az biztos felkeresi a Rabbiházat és száz százalék, hogy a temetőbe is elmegy. Nincs nagy jelentősége a csodarabbi halála 100 éves évfordulójának, erre nem készülünk rá különösebben. Befogadtak minket itt, az persze nem meglepetés, hogy minden évben megtalál a Kuruc.info. Mindig akad olyan személy, akinek valami nem tetszik, de nem lehet mindenki kedvében járni. És ráadásul a kicsiny faluban hatalmas tömeg gyűlik össze Jahrzeitkor, halálának évfordulóján. Próbáljuk ezt kezelni – hívjuk ezt rendezvénynek, bár igazából nem szervezett formában zajlik, mert akkor is jönnek, ha nem hívja őket senki.

Közbevetőleg jegyzem meg Goldmann Benjáminnak: kötelező minden haszidnak életében egyszer felkeresnie a csodarabbi sírját. – Nem hinném, hogy ez pont így igaz, de nyilván sok jó cselekedet, bölcsesség fűződik a nevéhez, ezért a zarándokok úgy gondolják: a csodarabbik közelebb állnak az Örökkévalóhoz, és általuk így hamarabb eljut a kívánságuk hozzá – fogalmaz a helyiek által csak Beninek becézett népszerű fiatalember. A cédulákra írt vágyakat, kérelmeket aztán a sírra tett nagyobb kavicsok alatt hagyják. Sokan vélekednek úgy: ez az utolsó reményük, de hát nem az, mert minden évben várják a csodát. A közönség nagy része állandó csapat, a család és a nagyobb keresztúri dinasztiák követői, illetve mostanában elég sok olyan látogatóval találkozunk, akik még soha életükben nem voltak itt, de visszajárók lesznek, mert aki egyszer idejött, az többé nem marad el. Sok sábesz (héberül Sabbat), különleges szombat van, de a mostani, a február 4-ei nekünk azért fontosabb, látogatottabb, mivel ilyenkor összegyűlnek adományozóink, a vezetőség, így ünnepelünk. A zsidó naptár minden napja estétől estéig tart. Az ünnepnapok kezdetét az este beköszöntének legkorábbi időpontja alapján (naplemente), a végét pedig az este eljövetelének legkésőbbi ideje szerint (amikor 3 csillag láthatóvá válik) számítjuk. A sábeszt és más ünnepnapokat ezért 25 órán át tartjuk. Az idei csodarabbi-évforduló április 23-án vasárnapra esik, ezért kicsit furcsa lesz.

Egy nevét felfedni nem akaró helyi informátorunk egy kuriózumot is megosztott velünk:- Zarándokhely lett a Reb Steiner Saje Emlékház és a Dereszla-domb oldalában, a zsidó temetőben található sírja. A meglévő óhelt (sátorszerű sírt) kibővítették. A csodarabbink sírját a nők csak a kiépített folyosóról láthatják, a neológok is csak az ablakból. A haszidok mehetnek el közvetlenül a sírhoz.

Wáberer György kormánybiztos, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke úgy véli: a vallási turizmus Bodrogkeresztúr öröksége, ezzel együtt kell élni.
– Meggyőződésem, a polgármester jól kezeli ezt a kérdést. Ebből profitálnia kell a helyieknek, és szimbiózist kialakítani egész Zemplénnel. A Csodarabbik útja tíz Tokaj-hegyaljai települést érint, nemcsak Bodrogkeresztúrt. Ennek hozzá kell járulnia a turizmus fejlődéséhez itt a környéken.

Rozgonyi István, Bodrogkeresztúr polgármestere szerint a legfontosabb, hogy a falu központjának magja teljesen megújult.
– Bodrogkeresztúr a következő 50, de akár 100 évre is elnyerte a végleges arculatát. Erre lehet építeni községünk jövőjét, ehhez megvannak a vízióink. Ami a vallási turizmust illeti: 91 ház van a 400-ból külföldi kézen. Képviselő-testületünk átfogó koncepciója, terve megvalósítása lesz a következő évek feladata. Ezen ingatlanok nagy része üresen áll, elhanyagolt, ezáltal a karbantartásuk, a külső szépségük megóvása várat magára, és kicsit rontja a faluképet. Erre is külön megoldással készül önkormányzatunk. Folyamatban a településrendezési terv módosítása. Olyan jogszabályokat hoz majd képviselő-testületünk, amely kényszeríteni fogja az ingatlannal rendelkezőket, hogy tartsák rendben a portáikat. Nem titok, a zarándokinvázió túlmutat Bodrogkeresztúr határain is.

Ha mindez igaz, akkor 40-70 ezer látogatót várnak áprilisban. Ez nem kis kihívás elé állít bennünket, de keressük a megoldást. Már most kijelenthetjük: az egyik haszid zsidó család bejelentkezett hozzánk, mint az évfordulós rendezvény hivatalos szervezője, a Rubin család Brooklynból, ezáltal könnyebb a helyzetünk. A korábbiakhoz hasonlóan elkezdtük a megbeszélést a rendőrséggel és a Belügyminisztériummal, hogy az idén miként tegyük zökkenőmentessé az ideérkező zarándokok logisztikáját, és az emberáradat minél kevésbé zavarja lakosainkat. Úgymond azon a héten ne bénuljon meg Keresztúr élete. Tavaly jó főpróbát tartottunk: a bodrogkeresztúri táblán kívül állítottuk meg őket, leparkoltattuk és onnan egy héten át folyamatosan busszal szállítottuk be. Akkor ráadásul zajlott a beruházás, feltúrva a főút és a járda, mégsem volt fennakadás, most sem lehet másként. A kérdés csupán az: mennyi a valóságalapja a beharangozott számoknak, mert dobálódznak vele, egyáltalán nem mindegy, hogy 30 ezren vagy 70 ezren érkeznek. Most még nem is aggódunk, de a csodarabbi halálának 100. évfordulója lesz 2025-ben, akkor 100 ezer vendég is jöhet – hangoztatta Rozgonyi István.