A másik gyanúsított a Pünkösdi Egyház keretein belül működő miskolci szervezet. Cipősdobozokban vitték a bűnszervezet vezetőinek a pénzt

Egy ügyvéd is érintett lehet a pünkösdisták botrányában, amely során nyolcmilliárd forintot síbolhattak el.

Újabb gyanúsítottjai vannak a tavaly tavasszal kirobbant, nyolcmilliárd forintos csalási ügynek. Az újabb kényszerintézkedések tényét a Békés Vármegyei Főügyészség erősítette meg a Magyar Narancsnak, de azt, hogy a bűnügyi felügyelet elrendelése mely személyeket érinti, nem árulták el. A lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy egy ügyvéd is érintett lehet, aki a gyulai Gordiuszi Intézményt vezette, a másik gyanúsított pedig a Pünkösdi Egyház keretein belül működő miskolci szervezet.

Tavaly augusztusban közölte a NAV, hogy a Békés Vármegyei Főügyészséggel együttműködve tárták fel az egyházi szervezet alá tartozó, közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy csalásait. A szervezet Borsodban, Békésben és Csongrád-Csanád megyében működtetett rászorulókat támogató szociális konyhákat, de fogyatékkal élőket és időseket segítő szolgáltatásokkal is foglalkoztak, ám a hatóságok szerint az ehhez igényelt támogatások egy részét saját célokra fordították.

A NAV szerint az állami költségvetésből elcsalt pénz eléri a nyolcmilliárd forintot, 3,6 milliárd forintról a hatóságok kiderítették, hogy a népkonyhai szolgáltatásra igényelt összeg egy részét bankszámlákon átfuttatták, majd ATM-ből felvették, és cipősdobozokban vitték a bűnszervezet vezetőinek. A NAV olyan fiktív szerződésekre is bukkant, amelyekkel 4,4 milliárd támogatás folyt be hozzájuk, ezek végül külföldi számlákon landoltak. A rászorulók támogatása mögé bújva csalhatták el a milliárdokat a Pünkösdi Egyház szervezeteiben, azt is a Magyar Narancs írta meg, hogy januárban az egyházi szervezet teljes elnöksége lemondott. Az ügyben a hatóságok 7,5 milliárd értékben számlákat, ingóságokat és ingatlanokat foglalt le.

A tavaly augusztusi közlemény a fővárosi népkonyhát érintően közölt csak konkrétumokat, ott előfordult, hogy napi 24 ezer főre igényeltek támogatást az államtól, holott a konyha csak napi ezer fő ellátására volt alkalmas. Most a Magyar Narancs információi szerint a népkonyhai szolgáltatásokat végző miskolci és a békéscsabai szervezetek vezetői kerülhettek a hatóságok látókörébe, a mostani intézkedések hátterében, a meg nem erősített források szerint az állhat, hogy az egyházi szervezet cégétől evangelizációs szolgáltatásokat vásároltak. Náluk rendelhették el, hogy lakóhelyüket csak meghatározott, a hatóságok által ellenőrzötten hagyhatják csak el.

A nyomozás évekkel ezelőtt indulhatott el, 2019-ben a hvg.hu is foglalkozott az akkoriban gomba módra szaporodó népkonyhákkal. A békés megyei Tótkomlóson tűnt fel, hogy abban az évben már a második népkonyhát nyitotta volna az egyházi szervezet, a helyi képviselők kételkedtek abban, hogy a kisvárosban ennyire sok lenne a rászoruló. Az állami felügyeleti szerveknek is gyanús lehetett már akkor is a népkonyhai terjeszkedés, mivel 2019 januárjától elrendelték, hogy csak TAJ-szám ellenében vihetnek ebédet a rászorulók.

A népkonyhai szolgáltatásokról a KSH is közöl adatokat, ezek alapján a szolgáltatás volumene, és az állami támogatás mértéke is, enyhén szólva, hullámzó. Öt év alatt tízszeresére nőtt a népkonyhán étkezők és az ehhez rendelt támogatás összege is: 2015-ben 19 ezer fő ellátása volt lehetséges 1,3 milliárd forint támogatás mellett, a következő évben az ellátás volumene négyszeresére ugrott, a támogatás megduplázódott. A valós igényeknek mindig felette volt a befogadóképesség, de olyan kiugró különbség, mint 2018-ban, nem volt: ekkor 286 ezer fő befogadóképesség mellett mindösszesen 166 ezren vették igénybe a népkonyhai szolgáltatást, az állam ehhez ebben az évben 13 milliárd forint támogatást biztosított. Ezért is rendelhették el 2019 januárjától a TAJ-kártya bemutatásának a kötelezettségét, bár ez nem életszerű, ha arra gondolunk, hogy pont azok a valójában rászorulók, akiknek jó eséllyel nincs érvényes TAJ-számuk.

Érdekes, hogy 2019-20-ban a 2018-as felére csökkent a népkonyhák befogadóképessége, ezzel együtt a támogatás is, de még ezt a kapacitást sem használták ki, mert a 145 ezer helyett, csak 85 ezren kaptak ingyen ételt. Még ennél is különösebb az, hogy 2021-ben már ismét 142 ezer ember kapott ételt a népkonyhákon, amelyek 13,4 milliárd forint támogatást kaptak.

A Népszava 2021-es cikkében próbálja kibogozni a szálakat, ebből legalább annyi kiderül, bár a lap is nagyon nehezen jutott információkhoz, hogy az egyházi szervezetek, akárcsak más tevékenységeikhez, több támogatást kaphatnak a népkonyhai szolgáltatáshoz, mint az önkormányzatok, nem csoda, hogy 2019-ben az 503 szolgáltatóból 383 egyházi szervezet volt. A Pünkösdi Egyház szervezetében történt visszaélésekről hivatalosan, a NAV tavalyi közleménye alapján egyelőre annyi tudható, hogy nyolcmilliárd forinttal megrövidítették a szervezet néhány munkatársa az államot, de elsősorban a rászorulókat.

l

Tisztelt Képviselő
testület!
Az
ÉLIM Szolgálat (3530 Miskolc, Széchenyi út 70.), mint a Magyar Pünkösdi Egyház önálló
jogi személyiséggel rendelkező intézménye megkereste Ózd Város Önkormányzatát
, hogy
népkonyhai ellátást kíván Ózd Városban szolgáltatni.
A szervezet jelenleg 37 település
en
működtet népkonyhát
,
Borsod
Abaúj
Zemplén és Nógrád megye nyolc járásában.
A népkonyha jogi hátterét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (továbbiakban: Szt.) valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a
továbbiakban: rendelet) határozza meg. Az Szt. 62.§
a értelmében valamennyi önkormányzat
kötelező feladata az étkeztetés, mint alapszolgáltatás biztosítása.
A rendelet szerint az
étkeztetésnek két altípusa létezik, a szociális konyha és a népkonyha.
A szociális konyha (szociális étkeztetés) a rendelet szerint olyan alapszolgáltatási forma, ahol
az étkeztetés keretében biztosított étel előállítása (melegítés
e) és kiszolgálása történik.
A
szociális étkeztetést Ózd Város Önkormányzata
Ózd Kistérség Többcélú Társulása
keretébe
n
,
az Ózd és Térsége Szociális,
Egészségügyi és
Gyermekjóléti
Integrált Intézmény
útján
biztosítja.
A másik ét
keztetési ellátás a
népkonyha, mely a
Szoctv. 62
hoz fűzött kommentár s
zerint
kisegítő jellegű ellátás, alkalmi étkeztetési jellegét jelzi az is, hogy napi egyszeri, egy tál meleg
ételt biztosít. Kiegészítő jellegét a definíció is hangsúlyozza, a
rendelet 23. § bekezdése al
apján
a népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri egy tál meleg
ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem
vesznek igénybe.
Népkonyhát elsősorban olyan településen (települ
ésrészen) indokolt
létrehozni, ahol a rászorulók életformája miatt elsősorban alkalmi étkeztetés iránt van igény.
A javaslat elfogadása esetén a meglévő szociális étkeztetési szolgáltatás egészülne ki a
népkonyhai ellátással.
2019. január 1
jétől csak olya
n településen indítható új népkonyha szolgáltatás, ahol ahhoz a
helyi önkormányzat
hozzájárul.
A szolgált
ató tervei szerint a városban négy
helyszínen kerülne a
szolgáltatás megvalósításra.
A
jelenlegi kapacitást valamint az előzetes igényeket és a helyszíni adottságokat figyelembe
véve a szolgáltatási szerződést Ózd Város közigazgatási területére 3000 fő/nap ellátott
személyre célszerű meghatározni. Ezzel valószínűleg a városban minden arra r
ászoruló
hozzáférne az ellátás keretein belül a napi egyszeri meleg ételhez.
A szolgáltatás működtetéséhez a javaslat támogatása esetén az önkormányzat részéről a feladat
ellátására szerződés megkötése, valamint olyan ingatlanok rendelkezésre bocsátása szü
kséges,
melyekben a népkonyhai szolgáltatás biztosítható.
A népkonyhai szolgáltatás az előzetes egyeztetések alapján h
étköznaponként, a kialakított négy
helyszínen, előreláthatóan 11.00. és 15.00 óra közötti időta
rtamban kerülne biztosításra.
A négy
helysz
ínből két ingatlan
a Somsályi és a Centeri Közösségi Ház
önkormányzati tulajdonban
van.
A további
ingatlan
ok
Ózd város közi
gazgatási területén
a Mekcsey út 153. és a Rombauer
tér 1. szám alatt találhatóak.
Az ÉLIM Szolgálat az önkormányzati tulajdonú i
ngatlanokban helyiség bérlésének lehetőségét
kéri azzal, hogy a rezsiköltségek arányos részét a szervezet viseli. Vállalja továbbá, hogy az
ingatlanokban a népkonyha kialakításához szükséges felújításokat
az önkormányzat, mint
tulajdonos
hozzájárulásával
a saját költségén elvégzi.