Egy ügyvéd is érintett lehet a pünkösdisták botrányában, amely során nyolcmilliárd forintot síbolhattak el.
Újabb gyanúsítottjai vannak a tavaly tavasszal kirobbant, nyolcmilliárd forintos csalási ügynek. Az újabb kényszerintézkedések tényét a Békés Vármegyei Főügyészség erősítette meg a Magyar Narancsnak, de azt, hogy a bűnügyi felügyelet elrendelése mely személyeket érinti, nem árulták el. A lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy egy ügyvéd is érintett lehet, aki a gyulai Gordiuszi Intézményt vezette, a másik gyanúsított pedig a Pünkösdi Egyház keretein belül működő miskolci szervezet.
Tavaly augusztusban közölte a NAV, hogy a Békés Vármegyei Főügyészséggel együttműködve tárták fel az egyházi szervezet alá tartozó, közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy csalásait. A szervezet Borsodban, Békésben és Csongrád-Csanád megyében működtetett rászorulókat támogató szociális konyhákat, de fogyatékkal élőket és időseket segítő szolgáltatásokkal is foglalkoztak, ám a hatóságok szerint az ehhez igényelt támogatások egy részét saját célokra fordították.
A NAV szerint az állami költségvetésből elcsalt pénz eléri a nyolcmilliárd forintot, 3,6 milliárd forintról a hatóságok kiderítették, hogy a népkonyhai szolgáltatásra igényelt összeg egy részét bankszámlákon átfuttatták, majd ATM-ből felvették, és cipősdobozokban vitték a bűnszervezet vezetőinek. A NAV olyan fiktív szerződésekre is bukkant, amelyekkel 4,4 milliárd támogatás folyt be hozzájuk, ezek végül külföldi számlákon landoltak. A rászorulók támogatása mögé bújva csalhatták el a milliárdokat a Pünkösdi Egyház szervezeteiben, azt is a Magyar Narancs írta meg, hogy januárban az egyházi szervezet teljes elnöksége lemondott. Az ügyben a hatóságok 7,5 milliárd értékben számlákat, ingóságokat és ingatlanokat foglalt le.
A tavaly augusztusi közlemény a fővárosi népkonyhát érintően közölt csak konkrétumokat, ott előfordult, hogy napi 24 ezer főre igényeltek támogatást az államtól, holott a konyha csak napi ezer fő ellátására volt alkalmas. Most a Magyar Narancs információi szerint a népkonyhai szolgáltatásokat végző miskolci és a békéscsabai szervezetek vezetői kerülhettek a hatóságok látókörébe, a mostani intézkedések hátterében, a meg nem erősített források szerint az állhat, hogy az egyházi szervezet cégétől evangelizációs szolgáltatásokat vásároltak. Náluk rendelhették el, hogy lakóhelyüket csak meghatározott, a hatóságok által ellenőrzötten hagyhatják csak el.
A nyomozás évekkel ezelőtt indulhatott el, 2019-ben a hvg.hu is foglalkozott az akkoriban gomba módra szaporodó népkonyhákkal. A békés megyei Tótkomlóson tűnt fel, hogy abban az évben már a második népkonyhát nyitotta volna az egyházi szervezet, a helyi képviselők kételkedtek abban, hogy a kisvárosban ennyire sok lenne a rászoruló. Az állami felügyeleti szerveknek is gyanús lehetett már akkor is a népkonyhai terjeszkedés, mivel 2019 januárjától elrendelték, hogy csak TAJ-szám ellenében vihetnek ebédet a rászorulók.
A népkonyhai szolgáltatásokról a KSH is közöl adatokat, ezek alapján a szolgáltatás volumene, és az állami támogatás mértéke is, enyhén szólva, hullámzó. Öt év alatt tízszeresére nőtt a népkonyhán étkezők és az ehhez rendelt támogatás összege is: 2015-ben 19 ezer fő ellátása volt lehetséges 1,3 milliárd forint támogatás mellett, a következő évben az ellátás volumene négyszeresére ugrott, a támogatás megduplázódott. A valós igényeknek mindig felette volt a befogadóképesség, de olyan kiugró különbség, mint 2018-ban, nem volt: ekkor 286 ezer fő befogadóképesség mellett mindösszesen 166 ezren vették igénybe a népkonyhai szolgáltatást, az állam ehhez ebben az évben 13 milliárd forint támogatást biztosított. Ezért is rendelhették el 2019 januárjától a TAJ-kártya bemutatásának a kötelezettségét, bár ez nem életszerű, ha arra gondolunk, hogy pont azok a valójában rászorulók, akiknek jó eséllyel nincs érvényes TAJ-számuk.
Érdekes, hogy 2019-20-ban a 2018-as felére csökkent a népkonyhák befogadóképessége, ezzel együtt a támogatás is, de még ezt a kapacitást sem használták ki, mert a 145 ezer helyett, csak 85 ezren kaptak ingyen ételt. Még ennél is különösebb az, hogy 2021-ben már ismét 142 ezer ember kapott ételt a népkonyhákon, amelyek 13,4 milliárd forint támogatást kaptak.
A Népszava 2021-es cikkében próbálja kibogozni a szálakat, ebből legalább annyi kiderül, bár a lap is nagyon nehezen jutott információkhoz, hogy az egyházi szervezetek, akárcsak más tevékenységeikhez, több támogatást kaphatnak a népkonyhai szolgáltatáshoz, mint az önkormányzatok, nem csoda, hogy 2019-ben az 503 szolgáltatóból 383 egyházi szervezet volt. A Pünkösdi Egyház szervezetében történt visszaélésekről hivatalosan, a NAV tavalyi közleménye alapján egyelőre annyi tudható, hogy nyolcmilliárd forinttal megrövidítették a szervezet néhány munkatársa az államot, de elsősorban a rászorulókat.
remek! virágozzék.
Amíg Borsod megye több kis falujában és városában még csak nem is hallottak a 18 éven felüli rászorultaknak igénybe vehető egyszeri meleg étkezésről, mert a polgármesteri hivatal nem szervezte meg, addig ebből a pénzből Békés megyében , és más helyeken a Pünkösdi Egyház égisze alatt 18 milliárdot loptak el. A szegény rászoruló emberek pénzéből lopták el ezt a pénzt. 2020 körül, amikor érzékeltük a gettó településeken az éhezést , saját pénzünkön kenyeres zsákokat , pékárut szereztünk, és a Gömöri pályaudvaron felraktuk a vonatra, és a vasutasok együttműködésével leraktuk a kisebb falvak megállóiban. Szembe kellett néznünk azzal, hogy az elhagyott településeken voltak és vannak az éhezésnek közvetlen és közvetett halálos áldozatai. Pl a nem megfelelően táplálkozó kismamák koraszülöttei, stb. A lopássorozat fényében, a pünkösdi egyháznak egy bűnbánati, vagy több bűnbánati alkalmat kellene tartania. Egy szomorú esetet leírok..
ELIZA , egy 5 hónapos kislány halála
Eliza június 1-én, az élet napján született .A kislány 2000 gramm , és 46 cm volt születésekor. 9/10 agparral született, Kórházi zárójelentésén ez áll: gyenge méhen belüli fejlettség de , jó állapot. 5 hónapos korában halt meg, 4 kg 250 gramm volt amikor meghalt, alultápláltan. . Megmenthető lett volna, ez áll a boncolási jegyzőkönyvben .A halál oka : tüdőgyulladás. .Az édesanya terhesség elején 44 kg volt ,a terhesség végén 46 kg. Szülés után 39 kg. Nem sokat evett.a terhessége alatt, jövedelme semmi nem volt, . .Kukoricán élt a határból. Nyár volt. Az édesanya középsúlyos fogyatékos, és kiskorú volt. Semmilyen ellátást nem kapott.
Kimaradt az iskolából. Szopott, de az anyának kevés teje volt, ráadásul 2 hónapos korában megint teherbe esett, a szervezete nagyon igénybe volt véve.
És ez alatt az idő alatt sem családi pótlékot, sem Gyest, nem kapott. Csak már a baba halála után, mert az adminisztráció csak akkorra ért véget
. .Mert az anya kiskorú volt, az apa e-közben lett nagykorú, és a két nagymama harcolt, hogy ki legyen a gyám, mert az kapja a családit ,meg a gyest. A 2 család a gyámságért harcolt. A pénzért. Ez elhúzódott . A feleség és a férj szülei összevesztek ,hogy ki fogja kapni a pénzt, melyik család, Az állandó nyomor és éhezés miatt ki voltak készülve. .Az apa sokszor nem kapott enni a lány szüleinél ,amikor nem vitt haza semmit a kukázásból . Így büntették. A család naponta egyszer evett, délután, 5 óra felé. Mindenki nagyon lefogyott. Az anya a szülés után 2 hónappal újra terhes lett, . tehát elmondható, hogy a 39 kg-os anya éhezett, terhes volt, és szoptatott, és a teje kevesebb lehetett ,mint a terhesség előtt, elapadhatott, így a csecsemő alultáplált volt. A gyerek apja aki még kiskorú volt, de pár hónap választotta el a 18 évtől, a felesége családjánál lakott. A család egy kis házikóban lakott, ahol rajtuk kívül vagy 8-an laktak. . A felnőttek pehelysúlyúak voltak, a nagymama az ölemben utazott egyszer, és pehelysúlyú volt.
A vej minden reggel elment a szomszéd városba kukázni, és abból éltek, amit ott szerzett. Az országúton kellett gyalogolni. Több kilométert. Egyszer ettek, ha hozott valamit.
Ha nem, akkor őt szidták.
Amikor a kislány beteg lett, a 18 éves apa azt mondta, el kell vinni az orvoshoz. De lekiabálták, ordítottak vele, a felesége is az anyjáék pártján volt.
Kérte a feleségét jöjjön vele, mert a feleségének kísérős 90 százalékos TB igazolványa volt. 50 ft kellett volna csak. De annyi sem volt. …Mindenki az apát, a vejet szidta. Hogy nem keres, nem tartja el a családját.
Erre az apa fogta a csecsemőt, és az országúton 3 falunyit gyalogolt, a zuhogó esőben. Féltette a kislányt. Az orvosi rendelő az ő szülőfalujában volt.
Bemehetett volna a szüleihez, de félt az apjától, hogy ő is leordítja majd, mert ellenezte a házasságot, a két család haragban volt, és attól is félt, hogy az apja meglátogatja őket ,és tömegverekedés lesz.Ez gyakori cigány családoknál, hogy a két család haragban van, de idővel, később oldódik a helyzet .Itt a pénzen volt a vita. Mivel .a pár kiskorú volt, versenyeztek a nagyszülők, ki kapja meg a gyámságot, és ki vegye fel a pénzt . De gyakorlatilag a hosszú adminisztráció megvárta azt, amíg az apa nagykorú lett. .
. Az egyszeri anyasági támogatást azért nem kapta meg az anya, mert nem volt 4 szer terhestanácsadáson… mert nem tudott beutazni a városba. Erre létezik költségtérítés de a megyénkben gyakorlatilag a szegényeknél nem működött.
Más megyékben azt láttam ( lehet hogy kikényszerítették) , hogy a Volán busz sofőr elfogadta az orvosi papírt , és felengedte a kismamát ingyen a buszra. Nálunk a szegény kismamák nem járnak emiatt orvoshoz terhesgondozásra, csak a védőnőhöz esetleg ha az kijön a faluba.
Az apa tehát gyalog elvitte a csecsemőt az esőben 3 falunyira, de nem volt ott az orvos,
visszagyalogolt azon az úton, ahol jött, . 350 ft lett volna a busz, de ez elérhetetlen. Ha az egész cigánysoron végigmégy, senkinek sincs ennyi pénze.
Kérhetett volna a saját családjától pénzt , mert ők ebben a faluban laktak, de szégyellte, és nem mert. És félt a verekedéstől. Este a gyerek olyan rosszul volt, hogy éjjel kihívták az ügyeletet: fúlás, hörgőgyulladás tünetekkel. Az orvos be akarta fektetni a kórházba, de az anya családja, akinél laktak, nem engedte, mert szégyellték, hogy a gyereken nincs pelenka,(SOHA NEM IS VOLT PAPÍRPELENKÁJA ) és a kis feneke nagyon csúnyán ki volt sebesedve. Féltek, hogy ezért majd meghúzgálhatják őket. .Meg hallottak rémtörténeteket másoktól, hogy a csúnya kisebesedett popsit elhanyagolásnak fogták fel a kórházban, és már nem engedték haza a gyereket, elvették tőlük. Az orvos azt mondta, ha most nem engedik kórházba, legközelebb lehet hogy rohammentő fog jönni. A szégyen miatt nem engedték be a gyereket.
A nagymama családja igazából szégyellte, hogy a gyereken nincs pelenka, gondolták szereznek valahonnan, és ők beviszik.
.Az apa arra gondolt, ha törik ha szakad hogy elmegy vasat kapálni, és a pénzből pelenkát vesz, és akkor beviszik a gyereket kórházba. Vasat kapálni azt jelenti, hogy elhagyott meddő hányón, vagy elhagyott gyártelepen ócskavasat kell ásni ki a földből, és eladni a MÉH-ben. Ezt a pénz szerzési módot ismerte.
Talán egyetlen pelenka megmenthette volna a gyermek életét, ha lett volna, és nem szégyellték volna hogy pelenka nélkül küldjék be a kislányt a kórházba.
. . Az apa más véleményen volt mint az anyósa, ő mindenképpen azt akarta, vigyék be a gyerekét, rosszat sejtett, de a házban az anyósa parancsolt. Nagy veszekedés volt , az apa , kiakadt, összetörte a kiságyat is Mérgében összetépte a beutalót ,és azt mondta, Ne lássa többet a kislányt…. A család később ezt átoknak értelmezte. Az apa elment, és megpróbálta a lehetetlent. Azt mondta hazamegy, vasat kapálni.
. Lehetséges, hogy ő érezte, tudta hogy kórházba kellene vinni a kicsit. Hazament szüleihez, vasazott, vett az árából pelenkát , hogy ne szégyenkezzenek a kórházban, de már késő volt..Mire hozta volna a pelenkát, a gyerek meghalt. Az ügyelet pénteken volt kint.
Péntek reggel észrevették , hogy a gyerek nyög, a nagymama mondta, hogy kórházba kell vinni, Reggel 8 előtt elvitték az orvosi rendelőbe, hogy kérjenek kórházi beutalót , az orvos még nem volt benn, csak az asszisztens várakoztak kint, ,a kicsi nyűgös volt ,sírt,nagyon járt a mellkasa, a nagymamánál elnyugodott, ráhajtotta a fejét a vállára ,egyet sóhajtott, ,és elszállt a lelke. Berontottak a rendelőbe, az asszisztens próbálta újjáéleszteni , de nem sikerült, mentőt hívtak, gyerekmentő , felnőtt mentő jött, lélegeztető gép ,másfél óráig élesztették, ,majd elvitték . Azt mondták az állapota válságos, de a nagymama tudta, hogy a gyerek meghalt a vállán….
. …A kislány mellett fogant magzatot az anya elvetélte.
Ez egy esettanulmány, ami megpróbálja több oldalról bemutatni egy család helyzetét . A nevek meg vannak változtatva.