Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének közkedvelt hétvégi kiadása, melyben mindig az elmúlt hét legjobb-fontosabb nagyobb anyagait szedjük össze, hátha valakinek kimaradt volna valami hét közben. Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet. Mielőtt belekezdenénk, még egy gyors filmajánló:

Feldolgozatlanul

Jövő héten mutatjuk be Fuchs Máté dokumentumfilmjét, a Feldolgozatlanult, ami 2008–2009-ben elkövetett, romák elleni rasszista gyilkosságsorozat emlékezetével foglalkozik. A film köré vetítést és beszélgetést is szervezünk majd, hamarosan jelentkezünk a részletekkel.

Társforgalmazónk a Kontra, egy alternatív forgalmazó csapat, aminek célja a magyar közönség számára eddig nehezen elérhető, társadalmi fókusszal rendelkező magyar és nemzetközi játék- és dokumentumfilmek bemutatása pop-up vetítéseken, különleges helyszíneken.

Sűrű hét

A hét legfontosabb bejelentése alighanem az volt, hogy engedett a kormány az EU elvárásának, és távoznak a miniszterek az alapítványoknak átjátszott egyetemek kuratóriumaiból. Orbán korábban még azzal próbálta védeni a rendszert, hogy a nyugati egyetemek kuratóriumaiban is ülnek politikusok, de a Lakmusz bemutatta, hogy ez így ebben a formában elég nagy csúsztatás volt a miniszterelnöktől.

A hét második felében viszonylag váratlanul Budapestre jött az amerikai külpolitika befolyásos szereplője, Samantha Power, az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének vezetője, és péntek délutáni miniszteri találkozója előtt magyar újságírók, köztük a 444 tudósítójának kérdéseire is válaszolt, például arról, hogy hogyan látja a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok alakulását.

Az elmúlt hetekben még élesebbé vált a Magyar Orvosi Kamara és a kormány vitája: mint cikkünkben részletesen bemutattuk, a kamara azt elégelte meg, hogy hogy a kormány alig figyel a javaslataikra, és hosszú távú építkezés helyett csak tüzet olt az egészségügyben. És a háziorvosok tiltakozásként akár meg is akaszthatják az új ügyeleti rendszert, ami az egészségügyi államtitkár legfontosabb reformintézkedése volt eddig. A Lakmusz azt vizsgálta meg a héten, hogy mi igaz Takács Péter egészségügyi államtitkár állításából, aki szerint az orvosok többet keresnek, mint a területért felelős Pintér Sándor miniszter.

Ha már egészségügy: jóval kisebb súlyú ügy, de rengeteg bosszúságot okozhat, hogy a gyerekorvosoknak kell igazolniuk az iskolai hiányzásokat. Több budai körzet gyerekorvosa összefogott, hogy változást érjenek el, de az eszetlenül rommá centralizált közoktatásban természetesen egy bürokratikus ördöghurok jött létre a kísérletből.

Gazdasági csodák

Több évtizedes rekordon van a januári infláció: grafikonok segítségével foglaltuk össze, hogy egyetlen év alatt majdnem 26 százalékkal emelkedtek az árak. Az élelmiszerek ennél is jobban, 44 százalékkal drágultak a KSH számításai szerint, ami kirívó adat Európában, de lassan legalább megtorpanni látszik az áremelkedés üteme.

A sajtóban főleg csak pár kiemelt ügy (például korrupcióellenes lépések vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása) jön elő, amikor arról van szó, hogy mi mindent kell teljesítenie a kormánynak az EU-s támogatások megszerzéséért, de belenéztünk a fejlesztési programok dokumentációjába, és kiderült, hogy egy csomó tanulmány, elemzés, szabályozás és értékelési rendszer nincs még készen.

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) újabb elemzésekkel jelentkezett, egészen brutális számokat bemutatva: van például egy 2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzat, ahol három cég szinte mindig nyer. Az egyik cég 556 közbeszerzési pályázaton indult, amit a város írt ki, és mindegyiket megnyerte. Egy második cég 598 pályázatot nyert, és csak 7 alkalommal vesztett. A harmadik 297 pályázatot nyert, és kétszer vesztett.

Írtunk arról is, hogy politikai botrányt okozott Bulgáriában a választási kampány közepén a MET: két politikust azzal vádol az ügyészség, hogy ártottak a bolgár népnek, amikor a Gazpromot a magyar gyökerű energiakereskedőre cserélték le. A hatalomba visszatérni készülő Bojko Boriszov az egyik fő kritikusa a gázüzletnek.

A demens férjét otthon ápoló Juhász Edit helyzetén keresztül mutattuk be, hogy havi bruttó 45 ezer forintot kapnak azok az emberek, akik valamelyik családtagjukat ápolják otthon. Sokan vannak hasonló helyzetben, sokszor 24 órán át kell beteg családtagjaik mellett legyenek, mégis kimaradtak abból, amikor 2018-ban elkezdték megemelni a gyerekeket otthon ápolók díját a mindenkori minimálbérre.

És megírtuk, hogy Pető Attila, a papja által molesztált egykori ministráns szerint az ellene hozott ítélet félelmet kelthet más áldozatokban, mégis van értelme kiállniuk magukért. Az esztergomi érsekség szokás szerint a hallgatást választotta, pedig több alkalommal is igyekeztünk megtudni tőlük, hogy miként értékelik utólag az eljárást és a saját döntésüket a feljelentésről, illetve hogy tervezik-e kiadni Pető Attilának legalább a rá vonatkozó részeket a vizsgálati anyagból.

Ezenkívül a héten

• beszámoltunk arról, hogy fideszes-dk-s összejátszásra hivatkozva lemond Balogh Csaba, Göd polgármestere,
• meghallgattuk Márki-Zay Péter évértékelőjét,
• és miután megírtuk, hogy egy mihazánkos politikus fogta az orosz zászlót a kommunisták tüntetésén, cikkünk hatására Novák Előd távozásra kérte fel Nagy Zsoltot a szélsőjobboldali pártból.

A háború

Zelenszkij ukrán elnök a héten európai körúton járt, Brüsszelben találkozott az EU tagállamok vezetőivel, így Orbán Viktorral is. Emlékezetes és kellemetlen pillanat volt, amikor Orbán, kollégái döntő többségével szemben, nem tapsolta meg az ostromlott ország elnökét, a kézfogásukról pedig rendkívül beszédes fotót választott ki Orbán stábja a magyar miniszterelnök közösségi felületeire.

A háborúhoz kapcsolódva írtunk arról a hét elején, hogy feketelisták keringenek olyan magyar cégekről, melyek még mindig aktívan tevékenykednek Oroszországban. Az OTP, a Mol és a Richter Gedeon mellett kisebb cégek is szerepelnek rajtuk, és mind legálisan vannak jelen az országban, így az ilyen listák készítése és terjesztése inkább nyomásgyakorlásként érthető meg.

Szintén a háborúról szólt Létforgatag című podcastsorozatunk új része is: Magyari Péter ezúttal Csiki Varga Tamás biztonság- és védelempolitikai szakértővel beszélgetett, többek között arról, hogy miért ad ennyi fegyvert a Nyugat Ukrajnának; mekkora a magyar külpolitika mozgástere, amikor szimpatizál Oroszországgal, de a nyugati szövetségi rendszer része, vagy hogy hogyan osztható szakaszokra a Nyugatról átadott fegyverek alapján a háború első éve.

Írtunk ezenkívül a kijevi korrupcióellenes fellépésekről és nyomában az ukrán politikai eliten belüli belharcokról, és megírtuk azt is, hogy Mihajlov fedőnéven kémkedett Svájcban a KGB-nek Kirill, a pátriárka, akit Orbán személyesen védett meg a szankcióktól. Nagy vihart kavart a héten, hogy a legendás amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh a hírlevelében megírta, az Egyesült Államok hogyan robbantotta fel az Északi Áramlat vezetékét. De érdemes szem előtt tartani azt, hogy a 85 éves Hersh az elmúlt években nem egyszer váltott ki megütközést elméleteivel, és a most előadott sztorija mögött sem lehet nagyon erős bizonyítékokat felfedezni.

Hideg szelek

Ismét vendégcikkel jelentkezett nálunk Balogh József energetikai szakértő, ezúttal arról, hogy hogyan keveredett napelemcsapdába az ország, és milyen szakmai lépéseket kéne végre megtenni, hogy kikecmeregjünk ebből. A Qubit pedig arról írt, hogy sötét sarokba szorította az EU a magyar kormányt azzal, hogy ha nincs szél- és napenergia, nem jön a pénz.

Van azért energetikai projekt, ami a magyar kormánynak is tetszik (és amit egyelőre az EU vezetése is kedvelni látszik): Azerbajdzsánból a Fekete-tenger alatti vezetéken „zöld” áramot hoznának az Európai Unióba. De az ötlet egyelőre inkább tűnik egy hangzatos politikai vágynak, semmint könnyen megvalósítható koncepciónak.

Ballonok és bukások

A hét külpolitikai slágertémája a kínai kémballon volt, ami a kínaiak szerint persze nem is kémkedett. Több anyagban is foglalkoztunk a fejleményekkel: megírtuk, hogy a ballon és a lelövése még mélyebbre lökheti az amerikai-kínai viszonyt, és írtunk arról is, hogy Kína évek óta építgetheti kémballonokon alapuló globális megfigyelési rendszerét.

Újabb cikkben követtük a világ egykor egyik leggazdagabb emberének számító Gautam Adani vesszőfutását. A Modi szövetségesének számító indiai milliárdos mindent megtesz, hogy egyben tartsa részvény-manipulációval és csalással megvádolt vállalatbirodalmát, egyelőre inkább kevesebb, semmint több sikerrel.

És megnéztük azt is, mekkora veszedelmet jelenthet vajon, hogy a madárinfluenza az emberhez is eljut a nyérceken keresztül. Az elmúlt hónapokban ugyanis egyre több emlősnél, főként nyérceknél mutatták ki a madárinfluenzát. Bár egyelőre nem teljesen világos, hogy a H5N1 terjedhet-e egyik emlősről a másikra, a nyomasztó lehetőség ott lebeg felettünk.

Kicsik és nagyok

A hét legjelentősebb és bizonyos értelemben legkevésbé jelentős sporteseményével is részletesen foglalkoztunk a héten: Uj Péter főszerkesztőnk tldr-cikkel készült magyar idő szerint szerda reggelre, amikor LeBron James megdobta a 38390. pontját az NBA-ban, és ezzel minden idők legeredményesebb játékosa lett az amerikai profi kosárligában.

És ott voltunk (ismét!) Iváncsán, ahol véget ért a Ferencvárost a magyar kupasorozatból kiverő NB3-as csapat menetelése, a Budafokkal már nem bírtak. Talán majd jövőre!

Csípés

Gasztrorovatunk is jelentkezett a héten, rögtön egy éles teszttel: Szily László megkóstolta az aznap piacra dobott erőspistás hamburgereket a McDonald’s-ban.