CATL. A jól fizető vezető pozíciókba valószínűleg Kínából érkeznek emberek, az álláshelyek egy részét Ukrajnából, Szerbiából és Ázsiából érkező munkásokkal töltik majd fel

A legfrissebb, 2021-es adatok szerint Magyarország már most a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártó termelési kapacitásával rendelkezik, de a 24.hu-nak nyilatkozó Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ebből nem sok haszna van az államnak. Az ilyen óriásberuházások ugyanis torzítanak: látványosan felviszik a GDP-t, ám ettől az ország nem fejlődik, a valóságot jobban mutatja az, hogy a GDP-ből mennyi jut fogyasztásra – ebben a tekintetben pedig már csak Bulgáriát előzi Magyarország az EU-ban. Molnár számításai szerint a debreceni akkugyár évi 600-700 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez, de ebből csak a kifizetett bér maradna Magyarországon, ami a beharangozott 9000 főre évi 6 milliós átlaggal számolva 54 milliárd forintra jönne ki. Ráadásul helyben nem is lesz elég munkaerő, így amellett, hogy a jól fizető vezető pozíciókba valószínűleg Kínából érkeznek emberek, az álláshelyek egy részét Ukrajnából, Szerbiából és Ázsiából érkező munkásokkal töltik majd fel – így nagyjából 30 milliárd forint lehet a beruházás magyar hozzáadott értéke.

Vízkészlet, vagy amit akarnak

A legnagyobb felháborodást mégis a gyárak által okozott környezetterhelés váltotta ki. Központban: a víz. Ma a teljes magyar akkumulátorgyár-kapacitás évi 40 gigawattóra, de ez akár csak a már elfogadott projektekkel az ötszörösére nőhet a következő éven belül – a vízigény ezzel párhuzamosan nő.https://qubit.hu/2023/02/14/szabad-e-vizigenyes-akkumulatorgyarakkal-elarasztani-az-aszalyoktol-sujtott-magyarorszagot?fbclid=IwAR1GJU2QyS6TtzUKrR5chPWC3UrMuWRA173A96XTPScA5EY_Z0zGZxjnA9I