Tisztelt Szerkesztők és Szerkesztőségek!
A hozzátartozók közötti erőszak súlyos társadalmi probléma, melynek viszonylagosan magas a látenciája, vagyis feltehetően sok ilyen cselekmény marad titokban a kívülállók előtt. Az érintettek közül viszont talán sokan nem tudják, hogy ilyen esetekben a hatóságokhoz lehet fordulni segítségért.
Ennek egyik formája a megelőző távoltartás iránti kérelem, melyet a bántalmazott a rendőrségen vagy a bíróságon terjeszthet elő. A rendőr helyszíni intézkedését, vagy a kérelem előadását követően lehetőség van arra, hogy a rendőrség rapid intézkedésként 72 órára ideiglenes megelőző távoltartást rendeljen el, mielőtt az iratokat a bíróságra továbbítaná. A bíróság minden esetben soron kívüli meghallgatást tűz ki, amiről az ügyészt is értesíti. Az ügyészség gyakorlatilag valamennyi ilyen ügyben fellép, vagyis részt vesz a meghallgatáson, és ott gyakorolja az őt megillető jogokat a sértett védelme érdekében. A meghallgatás eredményéhez képest a bíróság – legfeljebb 60 napra – elrendelheti az újabb erőszakot megelőző távoltartást.
Ilyen esetben az ügyészség – a családvédelmi jelzőrendszer egyik fontos szereplőjeként – minden esetben jelzéssel él az illetékes jegyző felé a helyben szükséges intézkedések megtétele érdekében. Emellett akkor, ha a családon belüli erőszak kiskorút is érint, hatósági eljárást kezdeményez a gyámhatóságnál a gyermek védelembe vétele iránt. Ezek mellett – a konkrét cselekmény jellegéhez igazodóan – sor kerülhet szabálysértési, vagy büntetőeljárás megindítására is az erőszakoskodóval szemben. A bíróság által elrendelt megelőző távoltartás szabályainak megszegése önmagában szabálysértés.
Fontos tudni, hogy távoltartás elrendelhető egy adott bűncselekmény elkövetőjével szemben indított büntetőeljárásban is, ahol ez egyike a törvényben meghatározott, az ügyészség által indítványozható kényszerintézkedéseknek, melyek a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozzák akár hosszabb időn át. Amennyiben a nyomozási bíró a távoltartást elrendeli, úgy a terhelt nem léphet kapcsolatba a meghatározott személyekkel, és azoktól köteles magát távol tartani.
Gyakorlatilag ugyan ez a tartalma a kérelemre soron kívül elrendelt megelőző távoltartásnak, amivel a bíróság akár a lakóhelyének ideiglenes elhagyására is kötelezheti a bántalmazót. Erre irányuló nemperes eljárásban tavaly a járási ügyészségek 91 esetben léptek fel Heves vármegyében, a megindult büntetőeljárásoktól függetlenül.
Ezek között volt olyan ügy, melyben a látássérült felnőtt lány bántalmazta rendszeresen mozgássérült édesanyját, akit egy decemberi napon nem csak ütlegelt, hanem fojtogatott is a közös lakásukban, sőt végül az idős asszonynak még egy fogát is kitörte. A járókeretétől megfosztott, mozgásképtelen sértett hosszú időn át magatehetetlenül feküdt a földön, mielőtt a hozzá érkező rokonai kórházba szállíttatták.
Egy másik esetben az elvált nagyszülők közötti erőszak alapozta meg a megelőző távoltartás elrendelését. Ebben az ügyben az italozó nagyapa volt az, aki rendszeresen szidalmazta és bántalmazta elvált hitvesét az unokák előtt a közösen lakott családi házban, ahol egyszer még az ajtót is rátörte az előle menekülőkre. A veszélyeztetett kiskorúak védelembe vétele érdekében a főügyészség külön hatósági eljárást kezdeményezett.
Arra is volt példa, hogy a bántalmazó a már elrendelt megelőző távoltartás ideje alatt folytatta tovább a sértett zaklatását. A főügyészségnek ebben az esetben fellebbezés benyújtása után sikerült elérnie azt, hogy az első hatvan nap lejárta után – a szabálysértési, illetve büntetőeljárás megindításától függetlenül – a bíróság ismételten rendelje el a megelőző távoltartást a fenyegetőző volt élettárssal, egy 38 éves férfival szemben.
Tisztelettel:
Dr. Konkoly Thege László
sajtószóvivő ügyész
címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
Én kihez forduljak a Rákóczi tér elmeosztályától való távolságtartás miatt,xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx