A Debreceni Vízmű szerint a gyár és a déli gazdasági övezet napi 24 ezer köbméter vizet fogyaszt majd, egy állami megállapodásban 42,5 ezer szerepel, a kormányhivatal szerint pedig akár a 60 ezret

Miközben a debreceni akkugyár körüli polémia leginkább a vízfelhasználásról szól, a beruházó és az állam kaotikus kommunikációja alapján felbecsülni is nehéz, hogy mennyire lehet fenntartható a gyár vízellátása.

Számokban: a Debreceni Vízmű szerint a gyár és a déli gazdasági övezet napi 24 ezer köbméter vizet fogyaszt majd, egy állami megállapodásban 42,5 ezer szerepel, a kormányhivatal egyik dokumentuma szerint pedig akár a 60 ezret is elérheti.

• Debrecen átlagos napi vízigénye 40 ezer köbméter (a nyári csúcsidőszakban legfeljebb 60 ezer köbméter). Tehát a vízfogyasztás legalább a felével, de akár több mint kétszeresére is nőhet.

Miért fontos ez? A klímaváltozással Magyarországon egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány, Európa legnagyobb akkumulátorgyára pedig a sivatagosodó Alföldön épülne fel.

Mi várható? A Debreceni Vízmű szerint “a vízkészlet csökkenése nélkül” naponta maximum 105 ezer köbméter víz áll rendelkezésre.

• A nyári csúcsszezonban tehát akkor lehet elég a víz, ha nem lesz nagyobb az ipari övezet fogyasztása 40 ezer köbméternél, a maximális mennyiséget használják fel és nem csökken a vízkészlet.
• Egy mikepércsi biológus az egyik közmeghallgatáson azt mondta, hogy tévesen feltételezi az önkormányzat, hogy 100 ezer köbméter víztermelést ma is tud teljesíteni a Vízmű, mivel a talaj- és rétegvizek jelentősen csökkentek.

Összességében reálisnak tűnik, hogy az üzem ne jelentsen kockázatot a helyi vízellátás biztonsága szempontjából, de a zavaros kommunikáció alapján nem lehet kizárni ennek az ellenkezőjét sem.

Tovább a G7 teljes cikkéhez