Ausztriában és Franciaországban betiltották a 2,5-3 órás vonatúttal kiváltható repülőutakat, Hollandiában a járatok számát korlátozzák

2. A vasút előretörése

Az Európai Unió alapvető célja, hogy növelje a legzöldebb közlekedési ágazat, a vasút súlyát a közlekedésben, és ennek érdekében számos látványos fejlesztés indult el az elmúlt években.

Miért fontos ez? Mivel egyénileg azzal ártunk leginkább a Földnek, ha elutazunk messzire, a turizmus a klímaváltozás egyik legjelentősebb okozójává vált.

  • Az EU ezért terelné át a légi és közúti forgalmat a kevésbé szennyező vasútra. Az uniós vonatforgalomnak csak 7 százaléka nemzetközi, az EU ezt digitalizációval és az európai piac egységesítésével növelné.

Alulnézet: az Európai Bizottság két hete döntött a képen látható tíz vasúti vonal fejlesztéséről, hogy ezzel is gyorsabbá, sűrűbbé és olcsóbbá tegyék a nemzetközi vasúti közlekedést.

  • Két győztes fejlesztés is érinti Magyarországot: a bécsi járat menetideje 15 perccel rövidülne, félóránként járhatnának a vonatok és a vonalat liberalizálhatják, tehát több piaci szereplő is megjelenhetne.
  • Aradra és Nagyváradra kétóránként követhetik egymást a vonatok, jelenleg a 160 km/h pályasebesség megvalósítása szinte minden érintett szakaszon zajlik.

Tágabb kontextus: több nyugat-európai országban is elkezdték hatóságilag korlátozni a repülést. Ausztriában és Franciaországban betiltották a 2,5-3 órás vonatúttal kiváltható repülőutakat, Hollandiában a járatok számát korlátozzák.

  • Ezzel párhuzamosan zajlik a vasúti piac liberalizációja. Erre pozitív példa a tíz éve liberalizált olasz vasút, ami olcsóbb jegyeket, gyorsabb utakat és több utast generált.

Mi várható? Az EU célja, hogy egységesítse a piacot és 2030-ig megduplázza a gyorsvasútak számát.

  • Számos új nemzetközi járat indul idén és jövőre, az újonnan indult társaságok (FlixTrain, Midnight Trains) alapján elképzelhető hasonló piaci átalakulás, mint a fapados légitársaságok elterjedésekor a 2000-es évek elején.