Visegrádon továbbra is érvényben van a csúnya épületekre kivetett adó. Még 2012-ben döntöttek úgy, hogy az elhanyagolt, rendezetlen, gondozatlan épületek után négyzetméterenként 800 forintot kell fizetni, a félkész épületekre pedig négyzetméterenként ezer forintot. Elhanyagoltnak az az épület számít, amelynek a vakolata és tetőszerkezete omladozó, hiányos, a nyílászárói töröttek, piszkosak, utcafronti kerítése, ha van, hiányos, düledező. Félkésznek pedig azt az épületet minősítik, amelynél az építési engedély érvényessége már lejárt és még nem kapta meg a használatba vételi engedélyt, falak és tető már van, de lakhatásra alkalmatlan.
Hasonlóval megpróbálkoztak 2016-ban Óbudán is – ezt hívtuk a médiában egyszerűen giccsadónak –, a lényege az volt, hogy minden új épületre kivetették a helyi adót, de kapásból mentesítették alóla azokat, amelyekről a főépítész igazolta, hogy beleillik a településképbe. Nem sokat élt meg ez az adónem, 2017 őszén már meg is szüntették.
Megvan viszont még mindig a traktoradó Apajon. Ezt azzal az indoklással vezették be 2015-ben, hogy a traktorok után nem kell gépjárműadót fizetni, miközben ezek is megterhelik az úthálózatot. A 30 kW fölötti teljesítményű traktorokra a teljesítmény alapján kell fizetni, kilowattonként 200 forintot.
Szintén létezik még az előző évtized közepén bevezetett adók közül Bodonhelyen a 30 méternél magasabb építményekre kivetett évi 500 ezer forintos adó. Természetesen nem felhőkarcolókat kell elképzelni, hanem telefontornyot. Hat-hét éve több falu önkormányzata is próbálkozott azzal, hogy a mobilcégek átjátszótornyait megadóztassák, mostanra Bodonhely tart ki. Pilisjászfaluban lehetett volna kormányhivatali vizsgálat a toronyadó jogszerűségéről, de az önkormányzat inkább eltörölte magától ezt. Nagyszentjánosban és Somogytúron viszont amikor még volt toronyadó, akkor a jogalkotás külön szépségét láthatták: bele kellett írni a rendeletbe, hogy a helyi templomot azért nem adóztatják meg.
Nem sok időt élt meg a zalaapáti kutyaadó sem. 2014-ben döntöttek úgy, hogy aki háromnál több kutyát tart, annak állatonként 1000, öt kutya fölött kutyánként 10 ezer, tíz állat fölött pedig mindegyik után 100 ezer forintot kell fizetni. Ennek az volt az oka, hogy a falu egyik legsűrűbben lakott utcájában 43 kutyát tartottak egyetlen házban – az akkori hírek szerint nem hivatalos menhely volt ott, ahova sok sérült állatot vittek a környékről –, és mivel az állatok számát nem tudta az önkormányzat korlátozni, inkább büntetőadót vetett ki. Nem sokáig élt a rendelet, 2015 végén már el is törölték.
Hasonlóan nem tartott ki sokáig a pilisjászfalui lóadó sem. Ott minden belterületen tartott lóra 150 ezer forint adót vetettek ki, de kicsit nyilvánvaló volt, hogy személyre szabott rendeletről volt szó, mert a faluban csak egy család tartott akkor lovakat (igen, le kell írni: kilógott a lóláb). De amikor a család az ombudsmanhoz fordult, a település vezetői inkább eltörölték ezt az adónemet.
Jó az ötlet