Bod Tamás: Színtiszta náci és bolsevik beszéd
Bod Tamás: Színtiszta náci és bolsevik beszéd

Forrás:

Marabu

„Aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását, és azon keresztül az országot” – jelentette ki az állami hírügynökség szerint a miniszterelnök egyik legközelibb munkatársa, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vezetője, a szervezet nemrég tartott nemzetközi konferenciáján. Akarattal vagy akarata ellenére, ez a legtisztább náci és bolsevik beszéd, azzal az apró fogalmi pontosítással, hogy mindennek a valódi médiához semmi köze nincs.

Ez tisztán hatalmi és pártpropaganda, valójában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (mit is jelentene ez ténylegesen?) teljes nyíltsággal erről beszélt. Ugyanis a médiumok és sajtó működéséhez szervesen hozzátartozik a szerkesztői és az újságírói, a szakmai, az emberi és a világnézeti szabadság, a kritika és a bírálat joga és a szerkesztőség mindenek feletti autonómiája. Ez pedig kizár minden külső párt-, hatalmi vagy üzleti beleszólást.

Orbán Balázs szerint a nyugati országokban a média legkevesebb 70-80 százaléka, ahogy ő fogalmazott, „nemzeti” tulajdonban van. Szerinte a 2010-es kormányváltás előtt Magyarországon ez az arány kevesebb, mint 24 százalék volt, ami megítélése szerint „borzalmas kiszolgáltatottságot” jelentett, és mostanra került 50 százalék fölé. A politikai igazgató úgy látja: a magyarországi helyzetet nyugatról olyanok miatt kritizálják, ami ott „teljesen természetes”. A médiatulajdonosok között az állam mellett alapítványok, egyesületek, egyházak, magánszemélyek is vannak, ami szerinte „természetes és jó médiapiaci átalakulás”. Az MTI tudósításából nem derült ki, hogy a politikus által említett százalékokat milyen módszertannal számolták ki.

*

Unásig ismert közhely, hogy a 2010-es kétharmaddal megnyert választás után Orbán Viktor vezetésével négy olyan szektort jelöltek ki, ahol el akarták érni, hogy a magyar tulajdon aránya meghaladja az 50 százalékot. A miniszterelnök ezt „nemzetgazdasági stratégiai szempontokkal” indokolta. Ezek az energiaszektor, a bankszektor, a kiskereskedelem és a média. Hogy mi a nemzetgazdaság stratégiai szempontja, azt kizárólag Orbán Viktor dönti el. Így születik önérdekű politikai döntés, mindenfajta szakmai előkészítés és kontroll nélkül. A miniszterelnök két éve, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén arról beszélt, hogy három szektorban, köztük a médiában elérték a kitűzött célt. Vagyis a kormánypártnak régóta célja a „magyar” tulajdon erősítése a médiában. De a fideszes politikusok közül eddig senki sem beszélt ilyen nyíltan, mint most Orbán Balázs arról, hogy a médiára az ország „uralása” miatt van szükség. Ez a nem éppen szemérmes fideszes kommunikációban vadonatúj elemnek számít.

Az rtl.hu-nak Urbán Ágnes médiakutató, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa erről azt mondta: „Ezt a filozófiát látjuk a 2010-es kormányváltás óta.” Ha valami „nemzeti” vagy „hazai” tulajdonban van, az a választók jelentős részének szimpatikusan hangzik, de a kutató szerint valójában arról van szó, hogy ezek a médiumok szakmai munka helyett a kormány álláspontját mondják vissza. „Látszólag van egy plurális médiarendszer, és ennek ellenére sikerült megvalósítani egy nagyon komoly médiakontrollt” – tette hozzá. Urbán arról is beszélt, és itt valószínűleg a honi értelmiség egy részéről szólt, hogy ők tudatosan keresve megtalálják a sokszínű tájékozódás forrásait. Ám ők vannak sokkal kevesebben, tehetjük hozzá.

Ma Magyarországon sajtószabadság van, Tamás, azt írhatsz, amit akarsz – szokták mondani fideszes ismerőseim, vitapartnereim. Az elsőre jól hangzó érv alapvető félreértésre és jókora hazugságra épül.

A sajtószabadság nem az, hogy az adott médiumba – a Magyar Narancs munkatársa vagyok – saját szakmai és emberi meggyőződésem alapján írok valamit. Ugyanis lapom, kevés magyar médiummal együtt csupán a sajtószabadság kicsinyke szigete a hatalmas Fidesz-propaganda óceánjában. A sajtószabadság az, ha minden hír és információ egyenlő eséllyel juthat el minden érdeklődőhöz. Szavakkal kifejezni sem lehet, hogy 2023-ban – a rendszerváltás után 33 évvel – milyen távol vagyunk ettől.

A tévé- és rádiócsatornák döntő többsége a kormány álláspontját fújja, a már csak interneten sugárzó Klubrádió kivételével a rádiók többségében az állami hírügynökség hírei szólnak, a megyei lapok mindegyike kormányközeli tulajdonban van, és a közösségi médiából is ömlenek a kormányzati hirdetések, idézem tovább Urbán Ágnes gondolatmenetét. Rengetegen hozzáférnek az internethez, de rengetegen nem. Utóbbiaknak maradnak a hagyományos médiumok, így a közmédia propaganda-híradója, a megyei napilapok propagandahírei és a rádiók elfogultságtól és csúsztatástól hemzsegő MTI-beszámolói.https://nepszava.hu/3185349_bod-tamas-media-magyarorszag-fidesz-ellenzek-sajtoszabadsag-propaganda

*