A jelentős lakossági ellenállást kiváltó debreceni akkumulátorgyár-beruházás és az országos ivóvízhálózat volt a két napirendi pont az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának február 14-én tartott legutóbbi ülésén. Az eseményre meghívott Lantos Csaba energiaügyi miniszter és a grémium kormányoldali tagjainak távollétében a bizottság érdemben nem foglalkozott sem a gigaberuházás környezetterhelési dilemmáival, sem azzal, hogy a magyar háztartások 92 százalékát kiszolgáló víziközműrendszer állapota közelít a katasztrofálishoz.
Az ellenzéki képviselők és a meghívott civilek így hiába firtatták, hogy miként szándékozik orvosolni a kormányzat a tavalyi aszályos nyáron már országoson jelentkező vízellátási problémát. Így az a kérdés is érdemi válasz nélkül, hogy készül-e bármilyen hivatalos kockázatelemzés annak ismeretében, hogy a nyilvánosan elérhető adatok alapján Magyarországon a hálózati vízveszteség átlagosan 21 százalék, de van ahol az ivóvíz 60 százaléka tűnik el a rendszerből. A hazai vízvezetékrendszer felújítási ciklusa átlagosan 271 év, ám akad olyan szakasz, amelynek teljes cseréje a jelenlegi ütemben 25 ezer évig tartana, miközben a vezetékek átlagos élettartama alig 60-100 év.https://www.google.com/search?q=cs%C5%91t%C3%B6r%C3%A9s+miskolc&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwiq5-___a_9AhX5if0HHQ54DpAQ_AUoAXoECAEQAw&biw=1656&bih=740&dpr=1.16#imgrc=AFljYa-hWw6WlM
Élvezik a gödörásást, de helyreállítani nem szeretik, akkor sem, ha balesetveszélyt idéz elő (ld,. Előhegy utca 18-20).
A MIVÍZ sem szeret élen járni a miskolci vezetékek felújításában.
Hogyis ne! Az pénzbe kerül!
Inkább költsük magunkra, gépkocsikra jólétre stb.