Miskolc, október 15.
Peczérvölgyi Samu cikke
Igen, igen jól érti a kedves olvasó! Újabb dicsőség városunknak! Immár egy éve Miskolc hetvenezer fős lakossága naponta 200 kilogramm klórmeszet iszik. Most már nemcsak a csonkamagyarország legdinamikusabban fejlődő városa Miskolc, nemcsak olyan nevezetességek fűződnek hozzá, mint az Avasi kilátó, a páratlan természeti környezet, a 999 csizmadia, a kocsonyában pislogó béka, hanem az is, hogy Európában a vezetékes vizet itt klórozzák egyedül.
A miskolci vízvezeték olyan unikum, ami már évek óta arról volt gyanús, hogy forrásába tisztátalan, fertőzésre alkalmas vízterületekről származó víz folyik, mégis amellett kardoskodott a vízművek igazgatója, hogy ez a tudomány szempontjából teljesen kizárt hidrológiai jelenség. Persze egészen addig, míg a Népjóléti Minisztérium kiküldötte, Andriska Viktor dr. egyetemi magántanár világosan ki nem mutatta, hogy olyan vizet iszik Miskolc lakossága, amibe a kórokozó anyagok korlátlan mennyisége kerülhet, vagyis egyike az ország legveszedelmesebb ivóvizeinek a miskolci vezetékes víz. Ez a meglepő megállapítás múlt évben felforgatta a városunk nyugalmát. A vezetékes víznek fokozott klórozása kezdődött, ez azonban azt eredményezte, hogy a klórozott víztől még jobban féltek, félnek az emberek, mint azelőtt és így történt, hogy egy milliárdos költséggel megépített vízvezetékrendszer mellett ivóvíz nélkül van a város.
Mikor a miskolci vízzel kiderült ez a probléma a lakosok a ragályok elkerülése miatt nem mertek a vezetékes vízből inni, most meg nem mernek a klór miatt. Itt ülünk csonka országunk egyik leghatalmasabb vízbázisán és nem merjük használni. Ebből az okból kifolyólag Miskolc újabb rekordot is magáénak mondhat. Az ásványvíz, kristályvíz, gyógyvíz ügynökök Mekkája lett a város. Szinte mindenki csak ezeket issza, ja és a kocsmárosok örömére a bor és sör fogyasztása is megugrott, ami ez előtt sem volt elhanyagolható mennyiség.
Orvosok mondják, hogy sokkal több lett a hipochonder, mint valaha volt. – Fájdalmakat érzek, doktor úr, ugye, a vezetékes víztől lettem beteg? Vannak olyanok is, akik azt képzelik, hogy meggyógyultak, mióta nem isznak klórozott vizet.
Hiába bizonygatják tudós orvosok, hogy a klór pont azért kerül a vízbe, hogy a fertőzéseket megelőzzék, a miskolciak fel vannak háborodva, hiszen a klórt eddig csak fehérnemű tisztítására használták. Hodobay polgármester, hogy az embereket a vezetékesvíz ivására kényszerítse a közelmúltban 60 kutat tömetett be Miskolc területén.
Egyszóval áll a bál Miskolcon, a szomjas Miskolcon! Egész Európában ez az egyetlen hely, ahol klórozott vizet isznak az emberek. Az orvosok jórésze szerint teljesen ártalmatlan a klórozott víz, – bár vannak ellenvélemények is -, azonban Miskolc lakossága fogja bebizonyítani, hogy csakugyan így van-e. Erre vonatkozóan egy orvosprofesszor ezeket mondotta: „Ha még öt évig klórozott vizet isznak a miskolciak, a tudomány érdekében fel kell majd boncolni egy ilyen klórmészvizet ivó embert, és ha az orvosok semminemű szervi elváltozást nem találnak, akkor csakugyan ártalmatlan az ilyen víz.
Így kísérletezik a tudomány hetvenezer emberrel, Miskolcon klórmeszes vízzel.https://bomie.hu/miskolc-a-vilag-legtobb-klormeszet-ivo-varosa/
6 Responses
Ezt a pecérvölgyi buzi szarokat meddig tolodmég az arcunkbaxxxxxxxxKi a faszt érdekli?
Miért nem azzal kezded, hogy ez egy 1925ben megjelenő cikkkkk!!!!!
Amúgy a klórozást az ÁNTSZ írja elő KÖTELEZŐEN!
Rákattintottál? Igen. XXXXXXXXXXXXXXXXelélvezett, mert nőtt a reklámlehetősége. 😛
a cuclib uszítóknak mindegy csak hergeljenek
ott vannak az alpolgármesteri példák
Fasza anyag . Érdkes
Az.
” a vadkapitalizmus lényege. Azaz a legkevesebb
befektetéssel a legnagyobb haszon elérése. Ha pedig monopolhelyzetbe kerül egy vállalat, ki
akadályozhatja meg a lehető legnagyobb haszon kisajtolásában? Mostanában nagyjából négy
óriáscég uralja ezt a területet: a francia Suez és Vivendi (amely újabban Veolia Environment névre
hallgat), a Német RWE-AG és az angol Thames Water, a Bechtel- United Utilities tulajdona. Ezek
szolgáltatják a vizet, és kezelik a szennyvizet száz országban – majdnem háromszázmillió
fogyasztónak. Ha minden a terveik szerint teljesül, tíz éven belül a fogyasztók hetven százaléka a
markukba kerül.
Mivel jár a víz privatizációja? Magasabb árakkal és gyenge szolgáltatásokkal – mint a világ számos
táján tapasztalható.
Ausztrália: 1998-ban a vizet giardia és ryptosporidium paraziták fertőzték meg a privatizáció után.
Marokkó: Casablancában a víz ára megháromszorozódott.
Argentína: amikor a francia Suez Lyonnaise des Eaux átvette a vízműveket, a víz ára kétszeresére
emelkedett, a minősége pedig romlott. A társaság kénytelen volt távozni az országból,
mert a fogyasztók megtagadták a számla kifizetését.
Anglia: 1989 és 1995 között a víz ára 67 százalékkal emelkedett. Sokan nem tudták megfizetni a
magas árat, és a vállalat elzárta a csapokat.
Új-Zéland: a lakosság az utcán tüntetett a vízművek privatizációja ellen.
Dél-Afrika: a víz drágult, hozzáférhetetlen lett, minősége csökkent, miután a Suez Lyonnaise des
Eaux Johannesburgban átvette a vízműveket. Kolera terjedt el.
Egyesült Államok, Felton, Kalifornia: a város 2008. május 30-án ünnepelte a vízművek
privatizálása elleni győzelmét. „Ez óriási győzelem Felton város lakóinak – mondták -,
és jó példa más városoknak is, hogy szembeszálljanak a magántársaságokkal, amelyek
óriási haszonra tesznek szert, emelik a víz árát, és nincsenek tekintettel a vízlelő helyek
sebezhetőségére.”
Franciaország: ott már régen folyik a vízháború. Számos nagyváros kirúgta a nyerészkedő
vállalatokat, és visszavette a vízművek kezelését. Párizs: amikor a polgármestert
újraválasztották, a szavazók felhatalmazták a vízművek visszaszerzésére. A választási
ígéretet az emelkedő vízárak kényszerítették ki. 2008 júniusában a polgármester
hivatala közleményben jelentette be, hogy teljesítik a visszavásárlási ígéretet. Az 1985-
ben privatizált vízműveket egy városi vállalat, azEau de Paris veszi kezelésbe.
Kanada: 2004-ben Hamilton város polgárságának tízéves küzdelme végződött teljes sikerrel. A
városi tanács megszavazta a vízművek visszavételét. Ezzel véget ért egy hosszú,
küzdelmes időszak, amelyet a folyamatos titkolózás jellemzett – állandóan váltogatták
az vállalkozókat, igyekeztek eltitkolni a rosszul működő gépi felszerelés miatt
keletkezett szennyvízkiömléseket stb.
A 21. század biznisze
A felsorolást hosszan folytatnánk. Ha valaki el akar mélyedni e témában, pötyögtesse be ezeket a
szavakat a Google keresőbe: water privatization. Annyi adat jön elő, hogy nem győzi feldolgozni
őket.”