Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az
inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5
százalékkal kell emelni a nyugdíjakat!
A kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ennek
következtében nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat és különösen
az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes
állapotot, de azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hiteleznek a költségvetésnek. Már
2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak nominális értékének éves emelése 0,3%-os
reálérték-csökkenést eredményezett. 2022-ben – elfogadva a kormány számítását – 14%-kal
emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított
árindex 15,2% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent. A jelenlegi
nyugdíjak tehát 1,5 százalékkal alacsonyabbak, mintha a nyugdíjak 2021-22-ben a
tényleges inflációnak megfelelő mértékben növekedtek volna.
A hibás prognózis nyugdíjasokat hátrányosan érintő következményei a nyugdíjprémium
számításánál is tetten érhető. A kifizetést 4%-os GDP-növekedést feltételezve (0,5-es
szorzóval) számolták ki, minek következtében a nyugdíjasok maximum 10.000 Ft-ot kaptak
ezen a jogcímen. Valójában azonban – mint ahogyan a KSH bejelentette – a GDP 4,6%-kal
bővült. E szerint 1,1-es szorzóval kellett volna számolni, ami maximum 22.000 Ft-os
nyugdíjprémiumot jelent, vagyis a nyugdíjasokat ebben az esetben maximum 12.000 Ft
veszteség érte.
Mindez összesen közel 100 milliárd Ft veszteséget okozott a nyugdíjasoknak, ami
személyenként átlagosan közel 40 ezer forintot jelent évente.
A 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról tartalmazza a
nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény 41.§ (3) bekezdése kimondja: „A nyugdíjak
reálértékét biztosítani kell.”
Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról csupán azt
szabályozza, hogyan, milyen eljárással kell évente megemelni az öregségi nyugdíjakat, illetve
korrigálni az esetleg keletkező eltéréseket. A törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nyugdíjakat
„…az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.” A
törvény (3) bekezdése szerint „Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható
mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor
november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést
kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november
hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.” A törvény (4)
bekezdése ehhez hozzáteszi, hogy „…a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév
első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni,
amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.” Év végi elszámolás,
és ezáltal korrekció azonban nem szerepel a törvényben, noha a helyzet ugyanaz. A
miniszterelnök is számtalan alkalommal hangoztatta a nyugdíjak reálértékének a
megőrzését, amit nem lehet másképpen értelmezni, mint hogy a nyugdíjak emelése
egyezzen meg az infláció tényleges mértékével.
A nyugdíjak reálértékének megőrzését becsületbeli ügynek tekintjük. A NYUSZET ezért
elvárja a kormánytól, hogy – ígérete betartása érdekében – a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával – dolgozzon ki egy olyan
mechanizmust, amely garantálja, hogy a nyugdíjak a tényleges inflációnak megfelelő
mértékben emelkedjenek, vagyis ha a nyugdíjak emelése elmaradt a tényleges inflációtól,
akkor tárgyév január elsejei visszamenőleges hatállyal pótlólagos emelésre kerüljön sor! Ezt
az intézkedést már az eddigi elmaradás korrekciójára is alkalmazni kell 2022. január
elsejei hatállyal. Ugyanilyen módon módosítani kell a nyugdíjprémiumra vonatkozó törvényi
szabályokat is!
Az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében megismételjük két
korábbi követelésünket:
– Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az
időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges
nyugdíjas fogyasztói árindexnek.
– Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében 2020 óta
kérjük, hogy az átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkezők kapjanak 50 ezer forintos egyszeri
kiegészítést. Ezt most megismételjük azzal, hogy tekintettel az időközben bekövetkezett
inflációra, illetve az élelmiszerárak ez év januári 44%-os emelkedésére, az átlagnyugdíjnál
kevesebb nyugdíjat kapók egyszeri 75.000 forintos támogatást kapjanak.
Ez most Korózs vagy Gúr elvtárs követelése?
Jó. Majd Wener elvtárs intézi
„Werner Hoyer az Európai Beruházási Bank elnöke : Európa ujjá fogja építeni Ukrajnát.
MIBŰŰŰ ???
Ahhoz is segélyt kellett felvenni pár hónap után, hogy az össeomlástól megmentse az EU Ukrajnát!
Ja persze…
Még egy brilliáns ötlet az „örökös kölcsönre” Gyuri bácsiéktól !”
a pedagőgösök meg AZONNALI 50%-os béremelést kérnek
mindenkinek azonnali kell 2010 után ???
orbán-rezsim fájdalomdíj
Téged ki fizet, hogy uszíts, patkány?