A magyarországi népesség alakulásában a vándorlás hatása egyre nagyobb – és ez Magyarországnak jó. Hiába ugyanis, hogy a kormányzati kommunikációban időről időre megjelennek bevándorlóellenes szólamok, a valóság az: a nemzetközi vándorlás az elmúlt tíz évben jól látható többletet hozott – vagyis több bevándorló érkezett az országba, mint ahányan elköltöztek innen. A bevándorlás és elvándorlás különbsége tizenegy év alatt 131 ezer volt – nagyjából ennyi például a XIII. kerület vagy Győr lélekszáma –, tehát évente körülbelül 12 ezerrel növelték a bevándorlók a lélekszámot.
A nemzetközi vándorlásnak ez a 131 ezres plusza lélektani szempontból is fontos – és nem azért, mert jól rámutat a kormányzati szavak és tettek közötti különbségre, hanem azért –, mert enélkül a 2022-es népszámlálásra a lélektaninak is mondható 9,5 milliós szint alá esett volna Magyarország lakossága. A születések és halálozások egyenlege ugyanis 464 ezres mínuszt hozott, vagyis évente átlagosan 42 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek (ez évente egy Dunakeszi nagyságú város vagy a teljes VI. kerület népességét meghaladó fogyást jelent).
Az elmúlt tíz év népességfogyása ha felgyorsult is a korábbi cenzusokban mérthez képest, meglepetést nem jelent, ahogyan annak területi elrendeződése sem – mondja a demográfus. Tóth G. Csaba emlékeztet arra, hogy a két éve megjelent Demográfiai portré 2021 című kötetben már írtak arról, hogy a hét hazai régióból négynek (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld és Észak-Magyarország) 25-30 százalékkal csökken a népessége 2050-ig.https://telex.hu/belfold/2023/03/01/nepszamlalas-ksh-nepesseg-termeszetes-fogyas-bevandorlas-migracio-szuletes-halalozas