Az ezredfordulót követő első évtizedben 30 százalékkal csökkent a magukat vallásosnak mondók aránya. Ez – a legnagyobb felekezetről lévén szó – több mint egymillió, magát korábban katolikusnak mondó hívő elvesztését jelentette, és ez a szám azóta minden jel szerint tovább nőtt (a pontos adatokat az ősszel teszi közzé a KSH). Még ha a korábbi felekezeti önbesorolások mögött sokszor csak egyfajta kulturális, a hagyományok szintjén jelentkező azonosulás állt is, erre a helyzetre is vonatkoztatható analógia, hogy ilyen mérvű „ügyfélkörcsökkenést” a multik világában a vállalatvezetők távozása és teljes újratervezés követ.
Az egyház persze másként működik, mint egy vállalat, és a jelenség mögött nem is csupán magyar sajátosságok állnak. Ezért is indította el Ferenc pápa két éve azt az úgynevezett szinodiális folyamatot, amelyben arra bátorította a világ bármely pontján élő katolikus híveket, mondják el ők, miben látják a problémák gyökerét, miben és hogyan változtatnának. Ehhez sorvezetőt is adott, amelynek alapján az egyes országok, illetve azokon belül az egyes egyházmegyék elkészíthették a maguk problématérképét és afféle igénylistáit.
A folyamat szerte a világon termékeny vitákat indított el – nem így Magyarországon. Bár a – Ferenc szavaival – „nyitott sátornak” elvben mindenki szívesen látott vendége lett volna.http://hvg.hu
A fasorban nincsenek.
Az msz(m)p elpártoltak többen vannak
hvg, a heti viktor gucsmoló? akkor igaz ?????
És mi a helyzet a reformátusaival Romániának?