Személyi jövedelemadód 1%-ának felajánlásával támogasd a Dr Ámbédkar Iskolát fenntartó Dzsaj Bhím Triratna Buddhista Közösséget! Technikai számunk: 2453.
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Ki kell bővíteni egy „utógondozás” fejezettel a wikipédiát
„Az európai cigányok elődeit egyesek ebben a Mahmúd által Észak-Iránba telepített, több százezres indiai népességben keresik. Az 5-11. század között az észak-iráni területekre kerülő különböző indiai származású népcsoportok azonban keveredhettek is egymással, és ebben az esetben több indiai terület is szóba jöhet a cigányok őshazájaként.
Kivándorlás Iránból
A 7-8. századtól kezdve az Iránban élő indiai eredetű népcsoportok több irányba folytatták a vándorlást. Egy részük Kis-Ázsiába, az örmények vidékére (a mai Kelet-Törökországba) költözött, ahol felvették a kereszténységet. A terület akkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott, és a bizánci krónikák a 9. századtól már említik a keleti szélek vándorait, akiket az atszinganosz („érinthetetlen”) kis-ázsiai eretnek mozgalom nevéből „tszinganoszoknak” neveznek. Sőt írásos emlékek szerint 810-ben mágiával és jóslással foglalkozó tszinganoszok jelentek meg magában Konstantinápolyban, a birodalom fővárosában is.”
semmiképpen nem támogatom.
én sem!
Történelemóra, több mint 600-év érdekes dolgai…
„Réges-régen, az ősidőkben, amikor még a keresztet is kézzel vetették…”
Az első füsti/füstös „fecskék”… Erzsébet királyné, (I.avagy Nagy Lajos királyunk özvegye) 1384-ben Budán egy igen furcsa, manapság pozitív diszkriminációnak nevezhető oklevelet adott ki.
Gimes várához tartozó Esztmerfalvát betelepítendő, védelmet, mentességet és szabadságjogokat ígért a letelepülőknek. Kizárólagosan a várnagynak joghatósága alá helyezi azokat akik az „élelmük megszerzése végett szerte az ország vidékein dolgaikkal kóborolván” jutnak el más településekre, ahol mások vétkei miatt is (! 🙂 ) szokták elfogni őket. Egyben megtiltja, hogy más hatóságok ítélkezzenek felettük.
Néhány év múlva a pécsi püspök 25 – immár megnevezett – sátoros cigány családnak ad letelepedési engedélyt a városfal tövében. Belülről.
Az 1400-as években Zsigmond király menleveleket adott ki, amelyek szerint legálisan jöhettek az országba a cigány csoportok. Merthogy fogadjuk be az idegeneket, mert minél tarkább nyelvében, szokásaiban egy nemzet, annál értékesebb.
Azóta már több mint hatszáz év telt el… Persze nem nyomtalanul…
1476-ban Mátyás király utasítást adott, hogy ne háborgassák a szebeni cigányokat. Merthogy csak megélhetési bűnözők, nem lopnak annál többet, mint amit elbírnak. 😛
1552-ben I. Ferdinánd adómentességet adott a szamosújvári cigányoknak. Van aki manapság is azt képzeli. Győzik-e a dolgozók eltartani? …
1704. évi oklevelében II. Rákóczi Ferenc országos fővajdát nevezett ki mind a cigány gonosztevők, mind a cigányok elleni túlkapások(!?) megfékezésére. Mikre nem kellett időt szakítania két labancverés közben…
1760-as évek. Mária Terézia elrendelte, hogy telket kell nekik osztani, fel kell venni őket a céhekbe. Mária Terézia szándéka az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult lakosság helyére telepítse a szorgalmas, dolgos, becsületes cigányokat. Ezért is hívathatta őket – betiltva a cigány szót(!) – újmagyaroknak. De nem szerették, mert megtiltotta nekik a döghúsevést. Rendeletileg!!!
1780-as évek. II.József is sokat tett a cigányokért, még „cigányul” is megtanult. 1782-ben például elrendelte a cigány gyerekek kötelező és ingyenes oktatását. Földművelésre akarta szoktatni ezeket és vallásos nevelést akart adni nekik. Az uralma alatt álló tartományok közül Magyarországot tekintette a cigány asszimiláció kísérleti terepének. Sokat gondolok a kedves mamája erkölcsére!!!
Eredmény? Mindegy…
Folytathatnánk a próbálkozások sorát a mai napig, de minek…
„Azé’ mee’ cigán vagyok?”
A több mint 600 évnyi előzmény ismeretében nagyon reménytelen dolog a közeljövőbeli esély a domesztikálásukra.”