Titkosszolgálati eszközöket is bevet Pintér Sándor az orvosok és a tanárok ellen

A Pintér szerelemgyerekeként elkönyvelt Nemzeti Védelmi Szolgálatot, amely addig korrupt rendőrök, adónyomozók és kormánytisztviselők ellen kutakodott, akkor viszont a hálapénzt elfogadó orvosokra is ráállították. Legutóbb éppen egy olyan, részben orvosokból álló állítólagos bűnszervezetet számoltak fel az NVSZ segítségével, amely a gyanú szerint ortopéd orvosi eszközök után járó állami támogatásokkal élt vissza. Az orvosok rövid pórázon tartásának része lehet az is, hogy a kamara helyett ezentúl a minisztérium határozza meg a szakma etikai szabályait, hiszen az Egészségügyi Tudományos Tanács a miniszter tanácsadó testülete, és a jövőben ez dönt etikai kérdésekben, a minisztérium által jóváhagyott elvek alapján.

Az ellenállást megtörő hasonló eszközök az oktatásügyben is bevethetők. És ha igen, akkor be is vetik azokat. A jövőben akár a tanárok saját tulajdonú számítógépét is megfigyelheti a munkáltató – ezt is tartalmazza a Belügyminisztérium által jegyzett köznevelési jogszabálytervezet. A javaslat szerint ilyen pofonegyszerű lesz: „A technikai eszköz alkalmazásának megkezdése előtt írásban tájékoztatja a munkavállalót a fenntartó, aki a számítástechnikai eszközön tárolt, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.” A minisztérium hevesen tagad, mondván, éppen garanciát adtak, hogy a magánélet nem ellenőrizhető.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint alkotmánysértő, ha valakit – bűncselekmény gyanúja nélkül – elektronikusan megfigyelhetnek, ám mire ezt egy bíróság kimondja, a kormány már rég leszereli a mozgalmat.

Pintér kezdettől fogva szükségesnek látta az erő felmutatását. A Boston Consulting Grouptól már a járvány első évében megrendelt egy tanulmányt az egészségügy lehetséges reformjáról, amelynek a tartalma elkészültekor akkora ijedelmet okozott, hogy rögvest tíz évre titkosították. Újlaki Ákos, a BCG egészségügyi szakértője a minap azt fejtegette, hogy azért titkos a tanulmányuk, mert a magyar egészségügyben túl sok érdek van jelen, és ahol sok érdek sérülhet, ott nem lehet változtatni a fennálló viszonyokon, mert az ilyen kezdeményezéseket az ágazat szereplői a csírájukban megölnék. Érdekes szemléletbeli különbség, hogy a szlovák politikának készült, hasonló rendeltetésű tanulmányban a nulladik lépésnek mondták a transzparencia megteremtését. Aligha kétséges, hogy a kormányzat most ebből a kottából játszik.http://hvg.hu