Debrecen közelsége miatt kiemelten is fontos lenne az akkuiparnak.
A harmadik helyszínről nem hallottunk biztos információt., de van, aki szerint az is Tiszaújvárosban (a Tiszai Erőműnél) lenne. Ezek a CCGT gázturbinás erőművek a kormány tervei szerint esetleg nyerhetnek európai finanszírozást, ha a technológia fokozatosan hidrogén felhasználására is alkalmas lesz. A gázzal amúgy sokféle terve van Magyarországnak: tárolók, termelés, új vezetékek.
2. Hagyományos gáztüzelésű erőművek és ezek futamidő-hosszabbítása
A kormány olykor „egyszerű” gáztüzelésű erőművek tömeges építéséről is beszél, mert azt gondolja, hogy a földgáznak fontos kiegészítő és főleg kiegyenlítő szerepe lesz az atomra és megújulóra alapozó magyar energiastratégiában. Itt azonban valóban biztosra vehető, hogy az Európai Unió nem fogja a beruházásokat támogatni.
A kormány emellett nagy beruházási igénnyel vizsgálja a már működő erőművek életciklusának hosszabbítását. Ilyen hosszítás nem csak a gázos erőműveknél várható, hanem például Paks I., illetve a Mátrai Erőmű esetében is, de több kisebb gáztüzelésű erőmű élettartamának növelése is napirenden van. Mi konkrétan Litér, Lőrinci és Sajószöged gázerőműveinél hallottunk ilyen projektről.
3. A Bistrica-terv
Az állami MVM köreiben régóta rebesgetnek egy külföldi projektet is, ez a Bistrica-terv, amely egy Szerbiában már működő vízerőmű kapacitásbővítését jelentené magyar részvétellel. Aki ismeri a helyszínt, azt mondja, hogy
a szerb, bosnyák, montenegrói hármas határnál levő erőmű mesés helyszínen fekszik, kiváló a csevap, mert a határ ezen oldalán sertéshúst is tesznek bele, de a projekt elég nyögvenyelős, régóta húzódik.
Erről a Balkan Green Energy News írt cikket.
Ha Magyarország beszállna ebbe a kapacitásfejlesztési projektbe, akkor rugalmasságot, importforrást és tárolási lehetőséget nyerne.https://telex.hu/gazdasag/2023/02/20/orban-viktor-hatalmas-eromufejlesztest-jelentett-be-5-projekt-amire-gondolhatott