Egy ilyen tragédiát hogyan lehetett volna megelőzni?

Mészáros Ferenc, az Autóklub elnökségi tagja és közlekedésbiztonsági szakértője a hvg360-nak azt mondta,

„ha hirtelen szűnik meg az ember tájékozódási képessége, védhetetlen helyzetbe kerül, és a katasztrófa elkerülhetetlen, főleg ha pánikhangulat is kialakul.”

Szerinte a nagy forgalom, a magas sebesség és a rövid követési távolságok mind közrejátszottak abban, hogy 42 jármű ütközött össze. „Ha ilyenkor eltűnik a kép előlem, akkor egy lehetőségem van: elkezdek fokozatosan fékezni, de ha a mögöttem érkező későn kezd el fékezni, akkor belém jön, a következő autónak pedig már esélye sincs arra, hogy idejében megálljon” – tette hozzá Mészáros.

A közlekedésbiztonsági szakértő szerint ebben a helyzetben legfeljebb az segített volna, ha a közútkezelő (vagy a rendőrség) járművei beállnak az oszlopok közé, és lassítják a sebességet. Ha pedig a meteorológia kiadja a riasztást, akkor azonnal be kellett volna mondatni a rádióban, hogy a menetoszlopnak meg kell állnia.

Mészáros azt mondta, ő egyvalamivel próbálkozott volna: a fokozatos fékezés közben megpróbál a nyomvonalból jobbra vagy balra kitérni, ezt azonban egy pillanat alatt kell végrehajtani, ennek felméréséhez komoly autóvezetési rutinra van szükség – és még így is „nagybetűs szerencse kell ahhoz, hogy valaki megússza.” (Itt ráadásul egy idő után kitérni sem volt hova, ahogy az a cikk elején lévő videóból is látszik – a szerk.)

Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke a hvg360-nak azt mondta, „csak a klasszikus tételt tudom idézni: az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni, ami ebben az esetben egy jóval lassabb haladási sebesség megválasztását jelentette volna, gondolva arra a kockázatra, ami egy szélvihar esetén adódik egy porfelhőből.”

Szerinte egy ilyen szélvihar megjelenhet az útnak egy bizonyos szakaszán 10 percig, majd a következő már 20 kilométerrel arrébb lesz. Nehéz kitalálni, hogy éppen hol lesz olyan következménye, ami ilyen súlyos balesethez vezet. „Ha a veszély fennáll, általánosan lassabb haladási sebesség lenne kívánatos, a közútkezelő felelőssége pedig azért nem jön szóba, mert a legváratlanabb helyeken adódhat olyan következmény, amire nem lehet számítani” – mondta Kovács Kázmér, aki szerint figyelembe kell venni az ilyen helyzetben szokásos figyelmeztetéseket is a digitális táblákon.

Kiemeli ugyanakkor: nem mindenki szegte meg a KRESZ-szabályokat, csak azok, akik először ütköztek. „Az autós nem köteles arra számítani, hogy aki előtte halad, nem fékezéssel fog megállni, hanem beleütközik egy akadályba. Jogvitáknál és büntetőügyeknél ezek nagyon fontos kérdések” – mondja Kovács Kázmér.

Cikkünk megjelenése után még hozzátette, az olyan váratlan és intenzív porfelhőt, mint ami szombaton csapott le az M1-es autópályán közlekedőkre, a bírói gyakorlat úgynevezett „mikroklimatikus tényezőnek” szokta tekinti, amire előre nem lehet számítani. Ez pedig a bírói mérlegeléstől függően a büntetőjogi felelősségrevonás lehetőségét is kizárja.

Kovács szerint ebből könnyen következhet az is, hogy csak azoknak a járműveknek fizet a biztosító, amelyeknek volt Casco biztosítása is. Kovács hangsúlyozta, ez egyelőre feltételezés, de könnyen lehet, hogy a szakértői vizsgálat is erre jut majd.

Azonnal pánik alakult ki

Az RTL Híradójában szombat este közzétettek egy videót a balesetről, amelyen az látszik, hogy az égő járművektől gyerekek menekülnek a szüleikkel.

hvg.hu