Lejárt tartozások: több mint négyszázezer fizetési meghagyásos eljárást
kezdeményeztek tavaly
MOKK: nemcsak ellentmondani lehet, hanem részletfizetést és fizetésre halasztást is kérni
Lejárt tartozások miatt 409 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly,
elsősorban követeléskezelők, közműcégek, mobilszolgáltatók. Az esetek túlnyomó
többségében tízezer és hárommillió forint közötti tartozást akartak beszedni. Továbbra
is kevés magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, holott harmincmillió forint
alatt ez a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igényérvényesítésnek, hogy
hozzájusson jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. A Magyar Országos
Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, hogy aki nem ért egyet a fizetési
meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás miatt végrehajtás is
indulhat vele szemben. Tavaly csupán egy százalékkal nőtt azok aránya, akik vitatták a
követelést.
A fizetési meghagyásos eljárás lejárt pénzkövetelések, például ki nem fizetett számla,
kölcsön vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget, már néhány
héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Bárki kezdeményezhet fizetési
meghagyásos eljárást, magánszemély, cég vagy például társasház is. Hárommillió forintig
nem is lehet közvetlenül bíróságon peres eljárást indítani, ezekben az esetekben a
legkézenfekvőbb megoldás a fizetési meghagyásos eljárás megindítása. Míg három- és
harmincmillió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható.
2022-ben 409 304 fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek, 9 százalékkal
kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsődleges oka, hogy a követeléskezelő
cégek a tavalyi utolsó negyedévben visszafogták működésüket. A korábbi évekhez
hasonlóan a kérelmek túlnyomó többsége tavaly is tízezer és hárommillió forint közötti
követelésről szólt, és szinte kizárólag jogi személyek kezdeményezték. Továbbra is kevés
magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, az összes eljárás mintegy 3 százaléka
köthető hozzájuk. Holott hárommillió forint alatt ez a legegyszerűbb módja annak, hogy
hozzájussanak jogos pénzkövetelésükhöz, legyen szó akár magánkölcsönről, károkozásról
vagy bérletidíj-tartozásról.
Kissé nőtt az ellentmondások száma, a követelések 6,3 százalékát vitatták a kötelezettek (az
adósok). Ilyenkor a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezője dönthet arról, hogy
lemond a követeléséről vagy bíróságon folytatódik az eljárás. Jogerőre emelkedett fizetési
meghagyás alapján tavaly 328 ezer végrehajtás indult, ez 11 százalékkal kevesebb mint
2021-ben.
Ha fizetési meghagyás érkezik, át kell venni
„Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképp vegye át, mert az a legrosszabb, ha nem
foglalkozik vele. Ha ugyanis másodszorra sem veszi át a hivatalos iratot, akkor a fizetési
meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik, és az jogerőre emelkedik. Ha
valaki nem ért egyet a követeléssel, például azért, mert túl nagy összeg szerepel benne vagy
időközben már rendezte a tartozást, ellent kell mondania, amelynek nincsen díja” – mondja
Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Természetes személyeknek ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig
annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-
ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag elektronikusan, a
MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat. Ellentmondani csak a
fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napig lehet, azt követően a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik. Ha a fizetési
meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy
elismerte a tartozást. Amennyiben ugyanakkor a kötelezett határidőn belül ellentmond, akkor
a fizetési meghagyás egyrészt hatályát veszti, másrészt a nemperes eljárás perré alakul át,
és bíróságon folytatódhat.
„Csak akkor érdemes ellentmondani, ha alaptalan vagy túlzott a követelés. A tényleges
adósságot ugyanis előbb-utóbb rendezni kell, és a bírósági eljárás költségeit, valamint a
késedelmi kamatokat is ki kell fizetnie annak, aki elveszíti az ellenmondás folytán induló pert.
Ha a követelés jogos, de valaki nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes
fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérnie az eljáró közjegyzőtől” – teszi hozzá a MOKK
elnöke.
A közjegyzőnél lehet kérni a tartozás részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési
határidő meghosszabbítását is. Erre ugyancsak a fizetési meghagyás kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül van lehetőség, természetes személyeknek szóban,
személyesen bármely közjegyzőnél vagy papíralapon az eljáró közjegyzőnél. Jogi személyek
és az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus iratbeadásra kötelezettek elektronikusan
kérhetik a fizetési könnyítést. Fontos azonban, hogy a fizetésre halasztás vagy részletfizetés
engedélyezése iránti kérelmet mindenképpen indokolni kell, amely díjköteles beadvány.
A kötelezettnek részleteznie kell ugyanis, hogy milyen mértékű halasztást kér vagy hogy a
tartozást mekkora részletekben, milyen időszakonként, összesen hány részletben tudja
megfizetni. Továbbá nyilatkoznia kell a jövedelmi, vagyoni viszonyairól, amelyből
megállapítható, hogy miért nem tud a teljesítési határidőre fizetni.
A fizetési könnyítés iránti kérelem határidőben történő benyújtását követően a közjegyző
helyt adhat a kérelemnek. Ám ez esetben pontosan kell fizetni minden részletet, mert ha
valaki bármely részlet megfizetését elmulasztja, akkor az egész tartozás esedékessé válik,
és a kérelmet előterjesztő fél megindíttathatja a végrehajtási eljárást a meg nem fizetett
teljes összegre.