Az egyetemen a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) ösztöndíjasa voltam, így 1965-ben oda kerültem kezdő mérnökként. Kormányzati döntés született 15 év alatt egymillió lakás építésére. Ezt a korábbi technológiákkal nem lehetett megvalósítani, ezért jött be a panelos technológia. Tíz házgyár megvalósítása volt a cél Magyarországon. Egy házgyár Miskolcon, pontosabban Alsózsolcán épült, mert ott volt a nagy kavicsmező. A házgyár építésére végül a BÁÉV kapta a megbízatást. Én is ott voltam az első kapavágásnál. Andrássy Károly lett 1966-ban a házgyár építésének főépítésvezetője, aki azt kérte, hogy mellé kerüljek. Így 1966-tól éveken keresztül mellette dolgozhattam. Ő technikusi végzettségű volt, én mérnök, de ez sosem jelentett problémát. Ő vitte a munkák menedzselési, én pedig a műszaki részét. Míg épült a házgyár, egy vállalaton belül csoport kiment a Szovjetunióba, Litvániába, hogy megtanulják a panelgyártás technológiáját. 1968 őszén volt a gyár átadása. Javasolták, hogy maradjak ott a házgyárban, de Andrássy Károly megkapta a sportcsarnoképítés feladatát, így én is mentem vele.
Hogyan került a házgyár élére?
A házgyárban teljesíteni kellett a szocialista városépítés normatíváit, ami szerint 3 műszakban évi 4200 lakást kellett készíteni, ez napi 14 lakást jelentett. Behívott magához a vezérigazgató, Vincze Géza, és mondta, nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene, megbíz a házgyár vezetésével. 28 éves voltam. Az építéséhez értek, de a technológiához nem, mondtam. Nem baj, majd megtanulod, válaszolta. Úgy nézett ki akkor a vállalat, hogy termelési főosztály címen voltak a hagyományos technológiák, a másik volt a házépítő kombinát. A kombinát egyik része a házgyár, a másik a paneles épületek kivitelezése volt. A két szervezet párhuzamosan működött. Másfél év múlva kineveztek kombinátvezetőnek. 4 ezer ember tartozott alám. Néhány hónap alatt nagyon szívós munkával sikerült felvinni a termelést a 14 lakásos tervre.
Mennyire számított jónak a szovjet technológia?
Nem szovjet volt, hanem ők is a francia, Camus nevű technológiát vették át. A szovjet gyártóberendezéseket hozták be az első házgyárakba. Aztán létrehoztak egy magyar gépgyártó vállalatot, ami elkezdte gyártani a sablonokat és a gyártóberendezéseket is, azaz a későbbi házgyárak már magyar berendezéssel dolgoztak. Az épületek is magyar tervezésűek voltak. Az induló típus 1968-ban a kiugró erkély vagy loggia nélküli épület volt, például a Győri kapuban, Bulgárföldön épültek ilyenek. Aztán Angliában történt egy hatalmas gázrobbanás egy panelházban, akkor nálunk is szigorítottak a technológián, meg kellett erősíteni a szerkezeti rendszert. Később, 1971-ben (ez külön történet lehetne) az én kezdeményezésemre az Északtervvel közös fejlesztésként kidolgoztuk a házgyárban gyártható új vázpaneles rendszert. Ebből épültek a rendkívül sikeres aulás iskolák, óvodák, bölcsődék és más középületek.https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2023/03/kellett-a-hely-a-lakasoknak-nem-volt-vita-hogy-az-avast-epitsek-be
https://uploads.disquscdn.com/images/a42ee660c8cac667543583aaa3f0b5fe47a142b8d3776a9b1bfcd289680bc203.jpg?w=800&h=1197
Petőfit a mai fideszes prolik ledollárbaloldalaznák, a lakájmédia kiforgatná minden szavát és bohócként mutogatnák, aki háborúba sodorná az országot.
Még szerencse, hogy a kora egyik legnagyobb lipsije nem a mai Magyarországra született.