A MIÓVI nyolc intézményében tartottak munkabeszüntetéseket. A Bársony János Úti Tagóvoda pedagógusai közül például csaknem húszan vettek részt a délelőtti és délutáni 2-2 órás sztrájkban.
Az újabb sztrájkhullám apropóját – az évek óta fokozódó problémákon túl – a március 2-án közzétett törvénytervezet adta, amely a pedagógusok szerint sem a gyerekek, sem a szülők, sem a dolgozók érdekeit nem szolgálná.
Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetnének be. A jövőben például az iskolák pedagógiai programjairól a nevelőtestület csak véleményt mondhatna, a döntés az intézményvezetőké lenne, amit a fenntartónak kellene jóváhagynia. A tanév akár július 15-éig is tarthatna, és ahol a tanárok munkabeszüntetése miatt nem lehet megfelelően oktatni, ott az intézmény fenntartója az érintett intézménytől eltérő feladatellátási helyet jelölne ki.
Bendász Ildikó óvodapedagógus, a MIÓVI pedagógus-szakszervezeti titkárhelyettese a Miskolc Televíziónak elmondta, a törvénytervezet után „nagy volt az elkeseredettség” a körükben, többen – különösen a fialatok – azt gondolták, nem maradnak tovább a pályán.
– Nagyon sok pályaelhagyó lesz nemcsak ebben az óvodában, hanem máshol is, ami már a nevelést veszélyeztetheti – húzta alá.
A gyerekek felügyeletét – a sztrájktörvény előírásainak megfelelően – csütörtökön megoldották az intézményben, de voltak olyan szülők, akik a munkabeszüntetést figyelembe véve később vitték a gyerekeiket az intézménybe, ezzel is támogatva a pedagógusokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezésére csütörtökön egyébként országszerte számos intézményben kezdtek sztrájkba, ami a tervek szerint pénteken is tart majd. A PSZ óvodai tagozatának megyei elnöke szerint fontos lenne a nagy összefogás és tiltakozás, ugyanis az új törvénytervezet kizsákmányolná a pedagógusokat, és szakmai tekintetben is negatív változást hozna.
– Akkor kaphat például valaki jó minősítést és valamennyivel több pénzt, ha erején és munkaidején felül, önként teljesít. A gyerekekre azért veszélyes, mert nagyon „iskolásítja” az óvodákat, és „egyáltalán nem jó” a gyereknek, hogy túl korán iskolás módszerekkel mérjék – mondta Makár Barnabásné.
A Bársony János mellett például a Kassai Úti Tagóvodában is sztrájkolni gyűltek össze a pedagógusok a nevelői irodában. Itt is 2 órás tiltakozással szerették volna felhívni a szülők és a közvélemény figyelmét, hogy a köznevelési rendszer hatalmas gondokkal küzd.
minap.hu
mindenki összeszorított farpofákkal ül a toronyban, hogy vajon sikerül-e.
Az 1848-49-ben a magyarok szabadságáért küzdők között rengeteg zsidó is harcolt. Körülbelül húszezren vállaltak aktív szerepet, közhonvédként, hadnagyként vagy éppen orvosként. A zsidó nemzetőrök erényeit maga Görgey is levélben méltatta, a szabadságharc zsidó hősei sok területen ténykedtek, szerepükről mégis kevés szó esik.
Korányi Frigyes orvostanhalgatóként segítette a szabadságharcot, amiért diplomája megszerzése után sem Bécsben, sem Budapesten nem kezdhetett praxist.
Holländer Leó két fiával együtt lépett hadba, élelmezési, ruházási és elhelyezési ügyeiért felelt és a honvédelmi minisztérium gazdászati osztályának irányítója volt. Főhadbiztossá maga Kossuth nevezte ki.
Josef Rozowitz pedig azok közé a zsidó kereskedők közé tartozott, akik az ekkor még nem kiépült hírszerzés feladatát látták el. A szabadságharc alatt 4 társát is bevonta, hogy az osztrák katonák közé vegyülve és Jellasics táborát kémlelve szerezzen információt a magyarok számára.
Közeledik a jó idő, a pedagógusoknak „sztrájk” címszó alatt ismét lehet tanítás helyett sétálgatni, napozgatni a főutcán. Természetesen a diákok is mennek, mert a matek dogánál sokkal jobb a városban hőbörögni.
Korán kell elkezdeni a gyerekek nevelését! Majd ha már elbírják a benzinespalackot, akkor jön a most divatos „franciázás”. Mint a nemtetszés liberális demokrata kifejezésmódja. 🙂 😛