Le van tiltva Miskolc honlapján
“A „műszaki” asztal összegzése:

A szakértő itt Princz András volt.
A vízjogi üzemeltetési engedély lejárt, amit meg kell újítani. Ha szerencsénk van, elég felújítani, akkor 40 millió Ft. Ha újak kellenek (csak a két fűtés nélküli medence, maximum hőcserélővel), akkor 150 millió Ft. Az üzemeltetés évente 100 millió Ft (a mostani energiaárakkal – a 2020-asokkal 24 millió lenne). Ha energia-racionális berendezések kerülnek be (például frekvenciaváltós szivattyú), akkor az üzemeltetés költségét le lehet szállítani 60 millióra. Ekkor drágább a beruházás. Üzemeltetési költségek: energia, vegyszer, dolgozói létszám. 400 kg/4 hónap a vegyszer-igény, 44 ezer kWatt energia az idényben (15 kWatt-os a rendszer), 7400 m3 víz. A szauna 12-18 kWattos és az energiaigény attól is függ, hány órát fog működni.
A rozsdamentes medence jó állapotban van, a vízgépház borzasztó. Négy szűrő van, 900 mm magas szűrőtöltet, most legalább 1000 mm-es kellene.
Muszáj-e vízforgató a barlangi medencébe? Igen, EU-s előírás, ha nem gyógyvíz, akkor kötelezően kell.
Nem érdemes-e átfolyós vízzel üzemeltetni az úszómedencéket? Amíg olcsó a víz, addig akár igen, de inkább legyen meg a vízforgató. És átfolyós víz csak gyógyvíz esetén lehet. Szó volt a beminősíttetésről [gyógyvízzé nyilvánítás], de nem történt meg.
Régebbi időkben évi 40 ezer látogató volt a fürdőben. Május-szeptemberben volt ugyan nyitva, de csak június-augusztusban jártak az emberek. (Napi 300-1000 közt, átlag 500.) Az egyik résztvevő vitatta, hogy lett volna 40 ezer vendég, és hozzátette, akkor a lakosság nagyobb volt (220 ezer) – manapság nem lenne elég vendég szerinte. A várba 130 ezer látogató ment évente.
Volt egy vita arról, hogy a Szent György-forrás ki van-e véve a városi rendszerből vagy sem, és ha igen, használják-e. Elmondta a volt mivízes beszélgetőtárs, hogy a vár hőszivattyús fűtésére tervezték használni. Egy másik felszólaló elsorolta, hogy a városban hol voltak fúrások, és szerinte itt is először is fúrni kellene. (A forrás ki van véve a városi rendszerből, de nem használják.) Az LTT nincs alászigetelve, azért kellett kivenni a forrást a rendszerből. Utólag leszigetelni iszonyatos pénz lenne.
Ha másra is akarják használni az LTT arénáját, akkor meg lehet csinálni, hogy 10 napig vannak a lovak, majd le kell cserélni a homokat. De ez is iszonyat költség.
A Szent György-forrás hozama 400 m3/nap, a Tavi-forrásé 8000 m3/nap (ez utóbbi látja el a Tündérkertet).
A strand felújításakor az építkezés alatt annyi mellékvíz volt, hogy be kellett kötni csatornával a Szinvába. Tehát van hulladék-víz és hulladék-hő, amivel lehet mit kezdeni.
Felmerült, hogy a karsztforrásban nem mindig van víz, csak ha van csapadék. András válasza: akkor csapvizet kell olyankor belerakni.
Felmerült, hogy sokáig nem is süt oda a nap – mások vitatták.
Felmerült, hogy lehetne napelemeket rakni a LTT-re. Ez jó ötlet.
Felmerült, hogy hideg a forrásvíz, arra nem lehet wellnesst telepíteni. De lehet hőcserélővel fűteni a vizet.
Felmerült, hogy az emberek az egyszerű dolgoknak is örülnek, legyen egy szökőkút az LTT-n.
A Királynék Fürdője: az épület mögött találták meg a régészek. Oda lehetne a wellnesst építeni.
Az építkezést lehet-e különböző ütemekben (szaunát először, aztán a medencéket)? András szerint nem, de lehet például, hogy barlangi medence mellett kültéri szauna legyen.
Lehetne lámpa a víz alá és éjszakai fürdőzés.”