• Egyetlen megvádolt végrehajtó van, aki úgy fut neki a Völner-Schadl-pernek, hogy nem ismerte be bűnösségét.
• Cs. Éva állítja, nem korrupciós céllal adott tízmilliókat a végrehajtói kar elnökének, hanem csak a korábbi kölcsönöket fizette vissza.
• A kölcsönökről nem írtak szerződést, de más furcsaságot is találunk a történetben.
• Korábbi vallomásai alapján Cs. hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, nem gondolta át, mibe fog ez kerülni, majd szinte spontán elfogadta Schadl 40 milliós kölcsönajánlatát, igen magas kamattal.
• Cs. állítja, semmiről semmit nem tudott, senkit sem ismert igazán, messze volt a tűztől.

2021. november 22-én nem sokkal reggel hét óra előtt nyomozók jelentek meg Cs. Éva Győr környéki házánál.

Két hét telt el azóta, hogy elfogták a reptéren Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar Dubajba tartó elnökét, és két héttel voltunk azelőtt, hogy az ügyészség kezdeményezte Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését. Készülőben volt az Orbán-kormányok legnagyobb, hatóságok által feltárt korrupciós botránya.

Cs. Éva régóta ismeri Schadlt, 2011-től két éven át dolgozott neki, amikor Schadl még egyszerű végrehajtó volt. Cs. ezután a zuglói, majd a csepeli önkormányzatnál helyezkedett el jogászként, végül 2017-ben nyitotta meg saját végrehajtói irodáját. Az ügyészség szerint Schadl és Völner intézték el a kinevezését, viszonzásul Cs. tízmilliókat fizetett Schadlnek az iroda osztalékából, amiből Völnernek is jutott.

Idén februárban egymás után ismerték be bűnösségüket a végrehajtók, akiket ugyanilyen korrupcióval vádoltak meg. Cs. Éva a hétből az egyetlen, aki továbbra is mindent tagad.

Úriemberi becsület, vagy valami ilyesmi

Miután átkutatták a házát, kocsiját és irodáját, Cs. a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti kihallgatószobájában találta magát. Még mindig csak délután három óra volt.

Aznap másodszor mondta el a nyomozóknak: azért adott pénzt időnként Schadlnek, hogy a tőle kapott kölcsönöket törlessze.Cs. nemcsak korábbi főnökeként ismerte a kar elnökét, hanem férjén keresztül is, aki szintén Schadl irodájában dolgozott. Ott maradt Cs. 2013-as távozása után is.

Állítása szerint Schadl kölcsönökkel segítette őket az évek során, például lakásfelújításkor, majd 2017-ben, a végrehajtói iroda megnyitásákor nagyobb összegeket kaptak tőle.

„Ezekről a kölcsönökről és a visszafizetésről semmilyen írásos dokumentum nem készült. Amikor kaptuk ezeket a nagyobb összegeket, megkérdeztük tőle, hogy szeretné-e a kölcsönt írásba foglalni, azonban ő »úriemberi becsületre«, vagy valami ilyesmire hivatkozott” – mondta Cs. a nyomozati iratok alapján.

Aznap délután Cs.-t őrizetbe vették.

Kimondott-kimondatlan kamat

Két nappal később a bíróságon folytatódott Cs. kihallgatása, ahol a nyomozási bíró az állítólagos kölcsönöket firtatta.

„Azért nem tartottam furcsának mindezt, mert dr. Schadl György boldog-boldogtalannak adott kölcsön, ezt onnan tudom, hogy voltak ilyen elszólásai, hogy ennek is adtam, annak is adtam (…)” – mondta Cs., aki később részmunkaidőben, végrehajtójelöltként alkalmazta a férjét. Elmondása szerint azért nem vehette fel teljes állásba, mert Schadltől függtek.

„A férjemet nem is engedte el addig hozzám teljes munkaidőben dolgozni, míg ki nem fizettük neki teljesen ezt a kölcsönt.”

„[Schadl] Gyurinak a személyisége úgy jellemezhető, hogy ő egy ellentmondást nem tűrő ember és egyébként is mégiscsak ő volt a Kar elnöke, így nem merült fel, hogy az ő akarata ellenére mégis felmondjon a férjem” – tette hozzá Cs. egy későbbi vallomásban.

Cs. novemberben még nem emlékezett, mekkora kamatot kért Schadl. „(…) annyit beszéltünk meg, hogy 2019-ben apránként törleszteni kezdtük. Azért apránként, mert nem akartuk magunkat teljesen lenullázni. Akartam, hogy legyen tartalékunk. Abban állapodtunk meg, hogy ha 2020 novemberében kifizetem az utolsó részletet, akkor rendben vagyunk.”

Pár hónappal későbbi, 2022 februári vallomásában Cs. 15 százalékos kamatról beszélt, de elmondása alapján erről is elég kurtán-furcsán állapodtak meg.

„Természetesen annak ellenére, hogy a kölcsönt baráti jelleggel adta részemre Schadl György, azt megjegyezte, hogy ha ezt a 40 millió forintot ingatlanba fektetné, akkor legalább évi 15 százalék hozamot tudna kitermelni (…). Ebből számomra világossá vált, hogy külön kikötés és írásbeli megállapodás hiányában is Schadl kimondva-kimondatlanul 15 százalék kamatot vár a kölcsönre (…)” – mondta.

Vagyis Cs. ezek szerint úgy ment bele a 15 százalékos kamatba, hogy Schadl igazán nem is kérte, legfeljebb utalt rá.

Egy nap alatt 40 millió

Cs. elmondása alapján villámgyorsan, szinte spontán megállapodtak a 40 milliós kölcsönről.

Miután Cs. 2017 nyarán megnyerte a végrehajtói pályázatot – állítása szerint Schadl nem is tudott róla, hogy jelentkezni fog – , a férjén keresztül megkérte Schadlt, hadd töltsön egy napot a budaörsi irodájában, hogy belerázódjon a munkába. Schadl korábbi alkalmazottjaként ismerős volt számára a terep.

„Amikor erről a tanulásról volt szó, akkor kérdezte Gyuri a férjemet, hogy van-e pénzünk az iroda beindítására. Természetesen volt szó arról, hogy kölcsönt veszünk fel, és miután a férjem mondta, hogy még nem tudjuk pontosan, hogy lesz, Gyuri azt mondta, hogy kb. 20 millió forint az az összeg, amire szükség van az induláshoz, és ezt a 20 millió forintot akkor elutalta az én számlámra.”

Mivel Cs.-ék addig Budapesten éltek, a végrehajtói helyet viszont Győrben nyerte el, muszáj volt költözniük.

„Ezt követően szintén Gyuri kérdezte a férjemtől, hogy tervezünk-e elköltözni Győrbe, és azt is ő mondta, hogy szerinte célszerű lenne, hiszen az ingázás kisgyerekkel elég megterhelő. Ekkor mondta neki a férjem, hogy nincs pénzünk arra, hogy a költözést már most megejtsük, és ezért adott készpénzben még 20 millió forintot.”

Állítja, ezt a pénzt adta vissza részletekben Schadlnek 2019-ben és 2020-ban, plusz majdnem 19 és fél millió forint kamatot. Ez összesen 59 és fél millió forint. (Bár az ügyészség korábbi gyanúsításában 39 és fél millió szerepelt, és csak a tavaly ősszel benyújtott vádiratban jelent meg az 59 és fél millió. Cs. és védője az előkészítő tárgyaláson nehezményezték, hogy az ügyészség nem konkretizálta, a vád szerint mikor, hogyan jutott el az utolsó 20 millió Schadlhöz.)

Cs. ügyvédjén keresztül azt üzente, egyelőre nem szeretne nyilatkozni.

Nem is hitte, hogy nyerni fog

Vallomásai alapján Cs. nem feltétlenül akart végrehajtó lenni, hirtelen elhatározásból döntött, és általában véve kevéssé volt tisztában a kockázatokkal.

„(…) úgy voltam ezzel, hogy ha sikerül a pályázat, akkor is elégedett vagyok, de ha nem sikerül, akkor is van perspektívám.”

Tisztában volt vele, hogy ha megnyeri a pályázatot, akkor irodát kell bérelnie, dolgozókat kell felvennie, és ehhez pénzre lesz szüksége, de mint mondta: „(…) nem emlékszem arra, hogy a pályázatom benyújtása kapcsán foglalkoztam volna ezzel a kérdéssel. Nem emlékszem arra sem, hogy a férjemmel beszéltünk volna erről”.

Bár a pályázati feltételek közt szerepelt, hogy mennyi időn belül kell megalapítani az irodát, Cs. elmondása szerint nem is gondolta, hogy nyerni fog, mivel „nagyon sokan pályáznak végrehajtó helyre”.

„(…) Gyuri kölcsöne nélkül bajban lettünk volna” – mondta Cs., aki családi kapcsolatai miatt elsősorban Debrecenben akart irodát nyitni, nem Győrben, ami „jelentősen megbonyolította a családi életünket”.

„A kiírt és megpályázott helyeket nem jártam be előzetesen, az iroda alapításával járó költségek pedig eszembe sem jutottak, csak miután megnyertem a győri álláshelyet.”

Beidézné Trócsányit, szembesítést kér Schadllel és a koronatanúval

Cs. szeretné, ha szembesítenék Schadllel és F. Viviennel, Schadl egyik beosztottjával, akinek a számítógépén megtalálták a pénzmozgásokat rögzítő „EgyenlegMoncsi” nevű táblázatot. Az ügyészség egyezséget kötött F. Viviennel, ennek megfelelően nem szerepel a vádlottak között.

A szembesítés során a vádlottak és a tanúk nyíltan beszélhetnek egymással a bíróság előtt, vagyis ha Cs. engedélyt kapna rá, élesben próbálhatná bizonyítani F. Viviennel szemben, hogy tényleg csak kölcsönt kapott Schadltől.

Ez azért lenne különösen érdekes, mert F. Vivien vallomását nem ismerjük, ráadásul Cs. ügyvédjének egy korábbi indítványából kiderült, hogy amikor Cs. és F. Vivien tizenéve együtt dolgoztak Schadlnél, „viszonyuk kifejezetten kellemetlen, haragos volt”. A védő arra kérte a hatóságokat, vegyék ezt figyelembe, amikor F. vallomását értékelik.

Cs. indítványozta, idézzék be tanúként Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert, aki hivatalban volt Cs. kinevezése idején.

Rajta kívül beidézné Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is, aki aláírta a végrehajtók kinevezését. Az RTL szerint a nyomozás során Völner Pál államtitkár is többek közt Vízkeletyre mutogatott, az ügyészség szerint azonban Vízkelety nem tudta, mi zajlik a háttérben.

Ezenkívül Cs. szeretné, ha meghallgatnák egykori beosztottait, hogy igazolják, tényleg ő volt az irodája valódi irányítója. Vallomásaiban Cs. utalt rá, hogy az ügyészség a férjét, M.P.-t sejtette valódi főnöknek, de nem derül ki, ezt pontosan mire alapozzák.

Messze a tűztől

Az eljárás során Cs. igyekezett leválasztani saját történetszálát a teljes Völner-Schadl-ügyről.

Azzal érvelt, hogy azokkal ellentétben, akik már gyanúsítottként beismerő vallomást tettek, ő több helyre is beadta a pályázatát, és sehol sem vállalt helyettesi pozíciót, amivel növelhette volna a bevételét. Szerinte ez mind másképp alakult volna, ha ő is részt vett volna a korrupcióban.

Állítása szerint a többi megvádolt végrehajtót is legfeljebb futólag ismerte, egyáltalán nem volt ismerős ezekben a körökben.

„Messze voltam a tűztől, Győrben voltam, nem jártunk fel Budapestre, nem volt kapcsolat, azt is, hogy esetlegesen a Schadl Györggyel történt valami, pletykaszinten hallottam a letartóztatását követő kedden vagy szerdán, de semmit nem tudtam erről sem. Mi annyira messze vagyunk, hogy nem hallunk semmit.”https://444.hu/2023/03/23/messze-voltam-a-tuztol-schadl-egyetlen-vegrehajtoja-aki-tagadja-a-korrupciot