Én a Győri kapuban nőttem fel. Emlékeim szerint akkor is hegesztett, vagyis hézag nélküli sínek voltak a villamosnak, még sem volt ennyi törés és javítási igény. Egyszer kellett az egészet cserélni, amikor 56-ban a szovjet testvérek tangjai randalíroztak a főutcán, és tönkre tették az utat meg a villamos pályát. A Diósgyőben hengerelt sínek sok-sok évtizeden át jól működtek, bele volt hengerelve a gyártás éve,, így megállapítható volt az élettartam. |
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Igaz. Nem kellett volna kidobálni hulladékáron a régi síneket. Valahol még biztosan kiválóan működnek.
Nem kellett volna 1 dollárért eladni az LKM-t egy Klicsu nevű szélx
Persze „valakik” százmilliókat igényeltek vissza ÁFA-ként, büntetlenül az APEH-től.
Van még kérdés?
Emlékeim szerint akkoriban az FVV-k közlekedtek 24 tonna tömeggel. A Skoda pedig 40 tonna. Lehet hogy itt kellene keresni az okokat.
Kb. tökmindegy, hány tonna. Melyiknek mennyi a tengelynyomása? És mennyire tervezték a pályát (mert ez már nem az FVV-k idejében használt pálya)?
Csakhogy olyan nagyon nem nőtt meg a tengelynyomás, ami ezeket a sorozatos sintöréseket indokolná!
Az FVV-nél a súly 4 tengelyen, a Skodánál 6 tengelyen oszlik meg.
Ezt a különbséget kacagva el kellene viselni a síneknek, mint ahogy elviselik Debrecenben, Budapesten a CAF, Szegeden a PESA villamosok. Nálunk valószínűleg az olcsó ár számított, nem pedig a minőség. A különbség ment a zsebbe.
Ráadásul a hegesztéseknél sem stimmel valami, mert menet közben úgy zakatol, csattog a villamos kereke, mintha heveder kötések lennének. Ezt sohasem tapasztaltam anno a régi FVV, Tátra, E1-es kocsiknál, az előző síneken.