A jelenlegi „kiülős rend” alapjait még a főutca díszburkolatának tervezésénél rakták le a 2010-es évek elején, amikor igyekeztek szabályozni, hogy hol, hogyan, mennyi kinti asztallal és székkel fogadhatja vendégeit egy-egy fagyizó, étterem, kocsma. Ez azonban mostanra „elavult” – fogalmaz a város főépítésze. Szunyogh László rámutat: bő tíz éve még nem volt ekkora igény az ilyen kényelmi lehetőségekre, így az akkori városvezetők sem számoltak azzal, hogy ma már szinte minden vendéglátó egység szeretné felkínálni annak lehetőségét, hogy a nyári melegben ne a belső terekben kelljen elfogyasztani egy süteményt, meginni egy frissítő italt.
A főépítészi kabinet tehát újragondolná és újraszabályozná a belvárosi utcaképet, segítve ezzel nemcsak a vendégeket, de igényeik figyelembe vételével a járvány alatt megtépázott miskolci vendéglátós társadalmat is. Ennek érdekében elkészítettek egy térképet, ami részleteiben, de a belvárost egy egységként kezelve ad iránymutatást a teraszok elhelyezkedésére, méretére.
– Több fontos szempontot vettünk figyelembe – húzza alá Szopkó Tibor alpolgármester, belvárosi önkormányzati képviselő. – Az egyik ilyen, hogy amennyire csak lehet, a teraszok egységes módon helyezkedjenek el a főutcán. Ez a gyalogos- és a villamosközlekedés szempontjából, a biztonságot illetően fontos, de úgy gondoljuk, hogy egy egységesebb és rendezettebb utcaképet érhetünk el így – mondja.
A korábbi gyakorlat az volt – mutat rá Szopkó Tibor belvárosi önkormányzati képviselő -, hogy a beérkezett közterület-foglalási kérelmeket egyedileg bírálták el, általában az abban foglaltaknak megfelelően. Most a városvezetés „más pozícióba” helyezi magát: a városkép szempontjából a lehető legoptimálisabb megoldást keresik, egységként vizsgálva a belvárost.
A szakmai anyag már elkészült, most azon van a sor, hogy ezt társadalmasítsák. Magyarán: kikérik a vendéglátó szakma véleményét az elképzelésekről.
– Partnerei vagyunk egymásnak, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy minél többen látogassanak a miskolci belvárosba, és ott a lehető legjobban érezzék magukat – hangsúlyozza, hozzátéve: a város vezetői pontosan látják, hogy a járvány, majd a gazdasági nehézségek mennyire megtépázták ezt a szektort. – Most főnixmadárként, a hamvaiból kell újjáélednie a miskolci vendéglátásnak, ezért itt az ideje annak, hogy ilyen típusú stratégiai kérdésekkel is foglalkozzunk.
Szunyogh László főépítész egy történelmi kitekintéssel támasztja alá a változtatás időszerűségét. Felidézi: mielőtt Széchenyi Istvánról elnevezték volna, Piac utca volt a miskolci főutca neve. Idővel aztán itt kapott helyet a villamos is, de annak pályáját nem középre, hanem az árnyékos déli oldalra tervezték meg, hogy minél nagyobb hely maradjon az árusításra, a gyalogosforgalomra.
A ’80-as években aztán világszerte elkezdtek sétálóutcákat, gyalogos övezeteket kialakítani a belvárosokban. Miskolc az elsők között volt az országban, amikor 1984-ben átadták az új sétálóutcát, a mögé tervezett szervizutakat – amik például az árufeltöltést szolgálták volna – azonban nem építették ki.
A plázák ’90-es évekbeli megjelenésével aztán az elegáns, exkluzív üzletek elköltöztek, és idő kellett a főépítész elmondása szerint, amíg a főutca magához tért, újra élettel telt meg: megjelent ugyanis a vendéglátás, ami kezdett teret hódítani Miskolcon is.
– Korábban sosem látott igény mutatkozott a kiülős helyekre, a teraszokra. Ezzel a főutca visszakapta piacjellegét, hiszen visszatért rá az élet, újra ez a város fóruma, ahol le lehet ülni egy kávéra, egy beszélgetésre, miközben látjuk a forgatagot – fogalmaz Szunyogh László.
Rámutat ugyanakkor, hogy a századfordulóhoz képest már kétvágányú a villamos, ami sok helyet elvesz, miközben a kiülős helyek is szűkítik a gyalogosok közlekedését. Szeretnének tehát egyeztetni, majd megegyezni az éttermek, kocsmák tulajdonosaival arról az elkészült főutcahasználati térképről, amin bejelölték például azokat a sávokat, ahol biztosítani kell a gyalogosközlekedést.
De figyelmet szentelnek annak is, hogyan lehetne szabályozni a főutcára beguruló csomagküldő szolgálatok autóit, az ételfutárokat, az árufeltöltésre érkező teherautókat.
Végül a főépítész elmondja: a külső teraszokkal rendelkező vendéglátóktól azt is kérték, hogy akinél még nincs, bizonyos mennyiségű zöld növényt, virágot rakjon ki.
– Mindenkinél kérjük, hogy ezt a kérést vegyék komolyan, hiszen így még zöldebbé, élővé tehetjük a főutcát – mutat rá Szunyogh László.
Na mi van uraim? Feléledtünk? Csak nem választások jönnek? A pizzás fog dudvázni fehér kesztyűben?
Nem kérni kell, hanem rendeletet hozni. Ez így csak langyos duma, üres kampányolás.