A leggyakrabban a prostitúcióhoz kapcsolódik, illetve kényszermunka, az úgynevezett csicskáztatás miatt történik meg a bűncselekmény.
Sokakat érint, mégis keveset tudnak róla a magyarok: becslések szerint az emberkereskedelemnek ma Magyarországon 36 ezer áldozata lehet, akik a munka- és a szexuális célú kizsákmányolásban, a házi rabszolgatartásban, valamint a kényszerkoldultatásban érintettek. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) kvalitatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok leginkább az emberkereskedelem azon formáival vannak tisztában – mint például a gyermek- vagy szervkereskedelem –, amelyek nem igazán jellemzőek Magyarországon. Az itthon gyakori munkacélú kizsákmányolásról már kevesebbet tudnak.
Vármegyénkben éppen az elmúlt hetekben és napokban is nyilvánosságra kerültek olyan rabszolgatartással és prostitúcióval kapcsolatos esetek, amelyek ezek közé a bűncselekmények közé sorolhatók. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség például vádat emelt egy 25 éves nő ellen, mert egy másik nőt Angliába csábított, majd ott egy hotelszobába zárta és prostitúcióra kényszerítette. Egy család tagjait pedig azért vádolták meg, mert egy jövedelem nélküli, rossz egészségi állapotban lévő férfit az általuk működtetett fatelepen, tüzelőanyag-kereskedésben, illetőleg vegyesboltban végzendő nehéz fizikai munkára bírták rá, ha már nem bírt dolgozni, akkor megfenyegették, fizetségként ételt, napi két liter bort adtak.
Az IOM Magyarország szakmai partnere a Trauma Központ, melynek munkatársával, dr. Sebestyén Árpád kríziskezelő szakpszichológussal az áldozatok és az elkövetők indíttatásáról, az esetekről, a megelőzésről beszélgetünk.