Az újságírók büntetőjogi felelősségrevonásának eltörléséért kampányol a Transzparens Újságírásért alapítvány
Szerintük a büntetőjogi fenyegetettség jóval aránytalanabb a sajtóperhez és a személyiségi jogi perhez képest: „egy szintre helyezi az újságírót a köztörvényes bűnözőkkel”.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány nyílt levelet írt Varga Judit igazságügyi miniszernek és a parlamenti frakcióknak. A levélben arra kérik a címzetteket, hogy „gondolják újra a rágalmazás, becsületsértés szabályozását”.

Mint írták, „a valóban szabad újságíráshoz az is hozzátartozik, hogy a közéleti viták kereszttüzében

az újságíróknak ne kelljen attól tartaniuk, hogy büntetőbíróságon kötnek ki, vád alá helyezik őket, éveken át tartó jogi eljárásokkal nehezítik munkájukat”.

„Van azonban egy olyan aspektusa az újságírói munkára vonatkozó jogi szabályozásnak, ahol lenne tér a további előrelépésre: ez pedig a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tényállása, mely jelen formájában furkósbotként használható. Az újságírók kénytelenek vagy öncenzúrát gyakorolni, vagy vállalni a sokszor évekig tartó, megterhelő büntetőeljárást” – tették hozzá.

A levélben pár példát is említettek: „az akkor indexes, ma már a 24.hu-nál dolgozó Spirk Józsefet évekig korlátozta munkájában egy ellene indult büntetőeljárás. Az Index exfőszerkesztőjét, Uj Pétert is vád alá vonták, sőt el is ítélték rágalmazás, majd becsületsértés miatt. A 444 főszerkesztőjeként dolgozó újságírót végül a Kúria mentette fel. A szintén 444-es Halász Júlia ellen is indult már büntetőeljárás, őt jogerősen elítélték rágalmazás miatt. Emlékezhetünk Dezső András újságíró ügyére is, őt az első fokon eljáró bíróság elítélte rágalmazásért, hogy aztán hosszúra nyúlt eljárás után a Fővárosi Törvényszék hozzon ügyében felmentő ítéletet.”

Szerintük a büntetőjogi fenyegetettség jóval aránytalanabb a sajtóperhez és a személyiségi jogi perhez képest:

egy szintre helyezi az újságírót a köztörvényes bűnözőkkel.”

Az indoklásukban elmondták, hogy természetesen a véleménynyilvánítás csak addig megengedett, amíg az nem irányul mások emberi méltóságának megsértésére, viszont „a sajtóperen és a személyiségi jogi peren túl a jelenlegi szabályozásnak köszönhetően a sértett magánindítvány útján büntetőeljárást is indíthat. Ezek a párhuzamos szabályozások véleményünk szerint indokolatlanok, visszaélésre, elrettentő szándékkal folytatott bosszúhadjáratra adnak lehetőséget, és felesleges terhet jelentenek mind az állam, mind a terhelt és a sértett számára.”