A cégtulajdonos arról is beszélt, hogy mindenhol reneszánszát éli ez a repülési forma, mi a térségben Lengyelországot és Montenegrót követjük. Az egyetlen darabból álló hidroplán-gépparkot egyelőre nem tervezik bővíteni, mert „örülni fogunk, ha ez az egy is megmaradhat, hiszen jelentős feladat lesz eljutni a fenntartható működésig”. Ami pedig nemcsak a hidroplános terveket, hanem az egész cégcsoportot illeti, azt mondta: „szép terveink vannak cégcsoporton belül, a felvett név kötelez és felelősség is”.
Ha Somogyi-Tóth és az Aeroexpress tervei – immár jogszabályi segítséggel – beválnak, akkor idén nyáron tényleg újjáéledhet a magyar vízi repülés. Éppen száz évvel azután, hogy – miként a cégtulajdonos utalt is a felvett névre – az azonos nevű Aeroexpress Rt. 1923 májusában elindította a menetrend szerinti Budapest-Bécs hidroplánjáratát, majd a Budapest-Balaton közötti taxirepüléseket és a főváros feletti hidroplános sétarepüléseket.
„Látta-e már Budapestet felülről? Ha nem, úgy az Aeroexpress Rt. bemutatja önnek csukott Junkers alumínium repülőgépeken 5000 Koronáért! Szíveskedjék érdeklődni távbeszélőn a Gellért-szállóban” – szólt Magyarország első és máig egyetlen hidroplánkikötőjének hirdetése. Budapesten, a Szent Gellért téri rakparton ma is tábla őrzi az 1923-1926 között működő kikötő emlékét.
A Duna vizén ringatózó és onnan a magasba emelkedő hidroplánokon repülni száz évvel ezelőtt igazi kuriózumnak számított, nem csoda, ha az Est című lap így lelkendezett az új szolgáltatás indulásakor: „A Dunának pár napja új szenzációja van. Ezüstmadarak repülnek felette. A Ferencz József híd és a Műegyetem előtti Dunapart feketéllik a kíváncsiaktól.”
Az 5000 koronás árért a négyszemélyes, a kor akkori világszínvonalát képviselő Junkers gépeken 15-20 perces sétarepülés járt a Gellért Szálló – Szabadsághegy – Rózsadomb – Rákos – Soroksár – Gellért Szálló útvonalon. A Bécsbe, Siófokra, majd Münchenbe, illetve alkalmilag Szentendrére, Esztergomba is induló hidroplánokra már drágább volt a jegy.
Igaz, az árakat az állam maximalizálta: nem kerülhettek többe az adott viszonylatra szóló első osztályú vonatjegy kétszeresénél. A Vasárnapi Hírek korábbi cikke szerint a felpörgő infláció mellett ez is okozta a cég vesztét: hiába mentek szenzációszámba az ezüst gépmadarak, a Junkersek, és hiába számított sikknek akkoriban ezekkel „légitaxizni”, az Aeroexpress súlyosan veszteséges volt.
Bár a cég utoljára 1926-ban repült, 1930-ban pedig megszűnt, több érdekesség is kapcsolódik hozzá:
- Az Aeroexpress első, Junkers F-13-as repülőgépe már 1922. december 22-én megérkezett Budapestre – pilótája az a Wilhelm Zimmerman volt, aki korábban a királypuccs idején vezette azt a kerekes F-13-at, mellyel IV. Károly 1921. október 21-én a magyarországi Dénesfára érkezett.
- Az Aeroexpress pilótái között volt Endresz György első világháborús pilóta is – ő volt az első magyar repülőgép-pilóta, aki a Trianonra utaló, „Justice for Hungary” elnevezésű repülőjén 1931-ben rekordidő alatt átrepülte az Atlanti-óceánt.
- Az Aeroexpressnek egyetlen halálos balesete volt fennállása alatt – 1923. május 6-án a H-MACC lajstromjelű gépük egy sétarepülés vége felé, a Csepel-sziget északi részén lezuhant: az utasok, Mandl Samu régiségkereskedő és családja életét vesztette.
- Az Aeroexpress a 6 darab ötszemélyes Junkers gépével nemcsak kül- és belföldi járatokat repült, hanem postaszolgálatot is vállalt, továbbá hírlapok vidéki városokba kézbesítését – bár nem háztól házig, hanem 15 méteres magasságban, 100 km/h-s sebességgel mozgó repülőről kihajított csomagok formájában.
- Az Aeroexpress teljesíthette első magyar charterjáratot, amikor gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspököt és titkárát 900 km-es, Szombathely–Udine–Róma útvonalon a szárazföldi üzemre átalakított H-MACE lajstromjelű gépével a pápához szállította, majd vissza.
- Az Aeroexpress olykor kormányzati különjáratot is vállalt – a Nemzeti Újság írta 1925. január 15-én, hogy „Walter Emil a magyar–jugoszláv tárgyalások vezetésével megbízott külügyminiszteri tanácsos a budapesti Aeroexpress társaság hidroplánján Belgrádba érkezett”.
- Az Aeroexpress árain jól követhető a korona inflációja: míg 1923 nyarán a 15-20 perces budapesti sétarepülés 5000 koronába került, 1926 júliusában ugyanezért már ennek az ötvenszeresét, 250 ezer koronát kértek, egy 4 személyes retúrjegy pedig Keszthelyre és vissza már 10 millióba került.https://hvg.hu/itthon/20230404_magyar_legitarsasag_hidroplan_Aeroexpress#rss
