Mentőszolgálat: két hét alatt nem sikerült összeszedni ugyanazokat az adatokat, amiket egyszer már kiadtak

Az adatigénylés teljesítése „a vártnál hosszabb időt vesz igénybe”, ezért két hét után újabb 15 napot kért az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), hogy válaszoljon a kérdésre: hány háziorvos írta alá az ügyeleti szerződését abban a négy megyében, ahol áprilisig elindult az új rendszer.

Régóta nyilvánvaló, hogy a 15 napos haladékot többnyire egyszerű időhúzásra használják az állami szervek, de ritkán ennyire önleleplező módon. Az OMSZ ugyanis egyszer már kiadta ezeket a számokat a 444-nek, cikket is írtunk belőle.

Ha el is felejtették, bizonyára ugyanolyan könnyen összegyűjthették volna a számokat, mint márciusban, amikor négy nap alatt sikerült. (Március 17-én sima kérdésekkel próbálkoztunk, ekkor három megyére kérdeztünk rá. Mivel nem jött válasz, 21-én beadtuk az adatigénylést négy megyére, mire pár óra múlva megjött a válasz az eredeti kérdésekre. Most, 15 nap elteltével reagáltak végül az adatigénylésre is.)

Ennél árulkodóbb választ csak Müller Cecília tisztifőorvos küldött egy adatkérésre, amikor a címzettek közt felejtette Hadházy Ákost, így nyilvánosságra került, hogy megrótta a kollégáit, amiért nem jó indokkal pattintották le a képviselő adatkérését („Nincs erre jobb szövegünk?”).

photo_camera Csató Gábor, az Országos Mentõszolgálat (OMSZ) fõigazgatója 2020-ban Fotó: Botár Gergely/kormany.hu/MTI/MTVA

A törvény szerint alapesetben 15 napon belül kell válaszolni az adatkérésre, ami 15 nappal meghosszabbítható,

  • ha az adatigénylés jelentős terjedelmű,
  • ha az adatigénylés nagyszámú adatra vonatkozik, vagy
  • az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Korábban a járványra, majd a háborúra hivatkozva 45 vagy akár 90 napig halogathatták a válaszadást, ami a koronavírus idején különösen megnehezítette az adatszerzést és a valódi helyzet bemutatását.

Annak érdekében, hogy az ország megkapja a visszatartott uniós pénzeket, ősszel visszavonták az extra hosszabbítási lehetőséget, így visszatértünk a járvány előtti rendszerhez. Sőt, brüsszeli nyomásra még javult is a helyzet, például már nem kérhetnek pénzt az állami szervek arra hivatkozva, hogy túl sok munkába telne összeszedni az adatokat. A változásokat a K-monitor foglalta össze.