1972
Meghalt Borsod utolsó főispánja, Mazár Ferenc
Budapest, július 30.
Dudujka Pál cikke
Mazár Ferenc neve egykor szimbólum volt, üzemi bizottsági elnökként, Borsod utolsó főispánjaként, majd a megye első tanácselnökeként a kommunista hatalomátvétel egyik jelképe volt. Borsodi távozása óta alig lehetett róla hallani, s most átadta lelkét – ha volt ilyen – teremtőjének.
Mazár Ferenc 1901-ben született Sátoraljaújhelyen, munkáscsalád sarjaként. Vasesztergályosként tanult és hosszú ideig a MÁV sátoraljaújhelyi műhelyében, majd a vagongyárban dolgozott esztergályosként. Már fiatalon a Szociáldemokrata Párt tagja lett, 1919-ben – alig tizennyolc évesen – vörösőr, majd a Vörös Hadsereg tagja volt. A kommün után rövid ideig fogságban is volt, aztán számos országot megjárva végül Diósgyőrben telepedett le, ahol a MÁVAG-nál dolgozott esztergályosként. 1945-től kezdve pedig a Magyar Kommunista Párt sorait erősítette. Mint diósgyőri üzemi bizottsági elnök kemény harcot vívott a szociáldemokraták háttérbeszorításáért, majd felszámolásáért, s mindezt úgy tette, hogy közben a munkásérdekek lelkes támogatójaként lépett fel. Hamar kiderült, hogy a látszólag munkásjogokért harcoló kommunista funkcionárius csupán a pártérdekekért küzd. Miután sikerült a szociáldemokrata pártot felszámolni és így diósgyőri feladatát elvégezte, meg is kapta jutalmát: előbb a Csille Rt., a Népbolt Központ, majd a Szabványügyi Intézet munkásigazgatójává nevezték ki. Egyik területhez sem értett, de hát ez nem is volt szempont. Legfontosabb a párthűség, a többi csupán részletkérdés! Már-már meg is feledkeztek róla párttársai, mikor 1950-ben hirtelen Borsod közigazgatásának élére, a megye utolsó főispánjává nevezték ki. A kérészéletű, alig pár hónmapig tartó tisztség után pedig következett az újabb méltóság: személyében tisztelhettük Borsod-Abaúj-Zemplén egyesített megyék első tanácselnökét!
Mazár tanácselnöki működéséről sokat elmondani nem lehet. Kevesebb mint egy évet töltött a megye közigazgatásának élén, s a párthűségén kívül más „erényéről” addig nem tett tanúbizonyságot. A közigazgatáshoz köze sem volt, de kit érdekelt ez akkor. Távozásának indoka mindenesetre bizonyosan nem hozzá nem értése volt, egyszerűen leléptették, ahogy akkor fogalmaztak: a párt új területre vezényelte. 1951 áprilisában így aztán leváltották és Mélyfutó Berendezések Gyára élére helyezték. Igazgató tisztségéből csakhamar fegyelmileg távolították el és bár utóbb rehabilitálták, a vállalattól távoznia kellett. Egy évig a Ducló Bányagépgyár forgácsoló üzemének a vezetője, majd a Finommechanikai Vállalat, utóbb pedig a Gamma Optikai Művek osztályvezetője volt. A forradalom idején természetesen ő is a „munkáshatalmat”, vagyis a kommunista diktatúra gépezetét védte, a X. Kerületi Pártház védelmében vett részt. Bár beosztottjai körében talán sosem élvezett nagy népszerűséget, elvhűsége okán ismét vállalatvezetői tisztséget kellett neki adni, így 1959-ben a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár igazgatójává tették meg. Sokáig ott sem maradt, s azóta hallani sem lehetett róla. Az elmúlt napokban jött csupán több mint egy évtized után az első hír róla, s ez haláláról számolt be. Mazár Ferenc – mint Budapest, X. kerületi nyugdíjas – a fővárosban érte a halál, két nappal ezelőtt, 1972. július 28-án.https://bomie.hu/meghalt-borsod-utolso-foispanja-mazar-ferenc/