Lillafüreden, vagyis József Attila Óda című versének születési helyén ünnepelte a költészet napján április 11-én, kedden Miskolc közössége. A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár által szervezett rendezvényen előbb Pozsgai Péter, a polgármesteri hivatal kulturális és sport osztályának osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, aki hangsúlyozta: ezen a napon a magyar költészet napján a magyar nyelv különlegességéről és egységéről is meg kell emlékezni.
– Az őrvidék magyarjai nagyon jól megértik ezer kilométeres távolságban a moldvai csángók nyelvét, és a halotti beszéd sem rejtvény még a XXI. század magyarjai számára sem, nyolcszáz év távlatából. Ez Európa más vidékein egyáltalán nem általános – mondta.
Az osztályvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy József Attilához hasonlóan április 11-én egy másik „írófejedelem” Márai Sándor születésnapját is ünnepeljük, aki a fortélyos félelem háborús időszakáról oly meggyőző, átütő erővel tájékoztatott.
– a világjárvány és a szomszédunkban dúló háború, mely a kárpátaljai magyarságot is érinti, korábbi életünket alapjaiban változtatta meg, forgatta fel. Reméljük, hogy a járvány lecsengése után, a béke is beköszönt, mert ugyan a mai Magyarország területén nincsenek harci cselekmények, és ne is legyenek, mégis igaz: fegyverek közt hallgatnak a múzsák – jelentette ki.
Teremt és újrateremt
Pozsgai Pétert Mizser Attila, író, költő, irodalomtörténész követte, aki az Ódát elemezte. – A vers valahol arról ad hírt nekünk, hogy a másik hiányának az elbeszélhetősége, leírása, a másik érzékletes megjelenítése csak a természet iktatásával hozzáadásával történhet, alakulhat, ahogy a másik hiánya az emlékezésnek a felidézésnek gesztusában. A vers hangulata csendes, idilli, nyugodt, magasztos, érzelmi tárgyú, és lelkesült – mondta el az irodalomtörténész, aki kiemelte, a szöveg koránt sem egyedül a romantika természetkultuszát teremti újra, hanem bevezet egy alternatív megszólítást mind a tájról, a testről, a szerelemről és az időről.
A beszédeket követően Miskolc képviseletében Pozsgai Péter osztályvezető, Osztermann Józsefné csoportvezető és Borkuti László közművelődési és turisztikai tanácsnok, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár képviseletében Csoma-Simon Mária igazgatóhelyettes és Papp Dénes PR vezető koszorúzták meg az emléktáblát. Hasonlóan emlékezett a MŰÚT és a Spanyolnátha szerkesztősége, valamint az Irodalom a kertben című programsorozat képviselője, Kégl Ildikó is.
A megemlékezés végén Jacsó Pál költő, ügyvéd szavalta el a kultikus verset, József Attila Ódáját, ezt követően az ünnepség a függőkertben, a költészet teraszán, folytatódott kulturális programmal.
József Attila emléke Lillafüreden
1933-ban – az első lillafüredi írótalálkozón – a táj ihletésében írta József Attila az Óda című versét, a világirodalom egyik legszebb szerelmes költeményét. A helyet korábban „csupán” emléktábla jelölte a Palotaszállóval szemközt. 2005-ben, József Attila születésének 100. évfordulójára, április 11-re készítette el Varga Éva Munkácsy-díjas szobrászművész az Óda költőjének szobrát. A teraszra támaszkodó költő mellett a párkányra vetődő női árnyékban az Óda című vers töredezett sorai jelennek meg.
„PR vezető” A városban járható utak nem léteznek, de vajon hány kamu állás van?
FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT . . .
KEZD KÍSÉRTETIES LENNI A HASONLÓSÁG.
„Fuck NER” – versben üzent Erdős Virág Novák Katalinnak
hír 66 helyen
Hogyne, hogyne….
Böszme is megmondta a lakossági fórumon.
Ég is a pofám a miskolci DK-tól.
Hát azért van segítsége a világapokalipszis központjának, amelyik szerepeit, tetteit, erkölcstelenségeit, deformációit, mindent, ami rajtuk nem emberi volt, végrehajtotta azzal, hogy szégyenük hála, hiába-tollal, hiába. A Vasaknak és a többi városlakónak saját kísérete van, az egész országra való skizoprenekkel együtt, úgy védekeznek, ahogyan Vass főorvosuk mondta nekem 1991-ben a Csanyikban, hogy támadnak, így emelte őket az egészségügy a leszbikkel együtt már. A Vas kísérete éjjelente tili-toli táncukkal, vasszög nagy ujjakkal járja el az ellenségeit, most már nem Új Bekezdés, hanem Spanyolnátha kíséretében. Pszichopaták, akár József Attilájuk. Még az argentin történelmet is ezek hajtották végre 1991-es kezdettel végtelen apokalipszisként R.Csillájuk főszerepében, időtlen messzeségből.
Tudjuk!
„De egy pálinkától fexámerikás Népszava 2013/05/
FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT . . .
KEZD KÍSÉRTETIES LENNI A HASONLÓSÁG.
az orbánfóbiások nagyon tudnak fortélyosan félni