Nincs itt semmi látnivaló. Van ennek magyar neve. A jelenséget haladásnak, híveit haladóknak nevezte a magyar nyelv. Jelszavaink valának. Majd a nyelvújítók megalkották a haladár kifejezést, amely gúnynévként maradt fenn. Azokra szokás használni, akiknek nem jók a dógok úgy, ahogy vannak, és erről járatják a pofájukat.
A történelmet végigkíséri a jogok kiterjesztése, és a tiltakozás ez ellen, valamint a túlkapások mindkét oldalon. Orrukat piszkáló nemesek mordultak fel a malacsültből, hogy mámeg a jobbágy is ember? Felszabadítás, no hiszen! Aztán ugyanezek: még a zsidó is? De hogy a cigány!? Hát hová vezet ez? Tán még az asszonyállat is ember lesz? Összeházasodnak a homárok?
Már tilos régóta beszélni az eredetéről valakinek, aki emberi formában látható, összepároztatták a világot, kihalatva az emberi fajokat.
Emberré válik 65 éves nagy közös áldozásával az elmeosztályoknak az egész világegyetem.
GENETIKAILAG MAGYAR SEM LÉTEZIK KÁRPÁT-MEDENCÉN SE INNEN, SE TÚL.
AZ EURÓPAI „NEMZETEK”-NÉL UGYAN EZ A HELYZET.
A NEMZETÁLLAM CSAK EGY IDEALISTA, SOHA NEM LÉTEZETT ÁLOMKÉP . . .