„Bestiális gyilkosság történt április 19-én, vasárnap hajnalban Miskolcon, a Szentpéteri-kapui nővérotthonban. Az ismeretlen tettes – eddig még tisztázatlan körülmények között – több késszúrással halálosan megsebesítette Labancz Anna 24 éves ápolónőt, miskolci lakost. A haldokló leányt a kórházban megműtötték, de a gyilkos kés olyan létfontosságú belső szerveket roncsolt, hogy a gyors beavatkozás sem menthette meg az áldozat életét.”

Így adta hírül 53 évvel ezelőtt az Észak-Magyarország az ismeretlen tettes által elkövetett emberölést. A fiatal nő a kórház szomszédságában, a nővérszálló egyik földszinti szobájában lakott. Gyilkosa az ablakon keresztül egy hosszú pengéjű késsel vagy tőrrel többször is mellbe szúrta. A menekülő gyilkost látta egy, a feleségével hazatérő főorvos, illetve egy fiatalember is.

A gyilkossag helyszíne / Fotó: Tükör – Arcanum

Az üggyel a Kék fény is foglalkozott. A riportban elhangzott, hogy sok száz embert hallgattak ki, mivel a szép ápolónő körül sokan legyeskedtek. Továbbá, hogy a bűntett előtti napon rejtélyes telefonbeszélgetés zajlott le a szemészeti osztályon lévő Labancz Anna és egy férfi között, aki álnevet használt. Szóba került egy női pongyola is, amelyet a tettes viselhetett a gyilkosság elkövetésekor.

Aztán hosszú éveken át nem történt semmi. És már majdnem elévült az ügy, amikor egy volt miskolci lakost, F. I.-t gyanúsítottak meg a rendőrök a fiatal nő megölésével. A férfi akkor életfogytiglani szabadságvesztését töltötte, ugyanis 1982. október 23-án főbe lőtte a legjobb barátját, mert az vonakodott részt venni egy miskolci nőgyógyász kirablásában. A holttestet Budapestre vitte, majd megpróbálta elrejteni a Gellérthegyen, ám a hullát felfedezték. F. I.-vel kapcsolatban elterjedt, hogy Labancz Annával együtt dolgozott a kórházban, de ez nem volt igaz, mert csak 1972-ben került az egészségügyi intézménybe.

A férfit egyébként erőszakos, bosszúálló személyiségként ismerték, korabeli barátai tartottak tőle. F. I. egyik volt kollégája pedig érdekes dolgot mesélt el a Heti Hírnöknek a férfi jelleméről. „I. csillogó arccal mesélte, hogy otthon egy nagy üvegballonba betett egy macskát, majd a kutyáját ráuszította a szerencsétlen állatra. A kutya őrjöngött, hogy elkaphassa a macskát, de ez nem sikerült neki, a végén elpusztult.”

F. I. 1970-ben 17 éves volt. „Labancz Annát a nyomozók feltételezése szerint a csorba-telepi tavon ismerhette meg, ahová a csinos nő úszni, napozni járt, míg ismerősei a tavon kajakoztak. I. ugyancsak kajakozni járt a tóra. Ha volt is kettejük között valami kapcsolat, legfeljebb viszonzatlan, rajongó szerelem lehetett a kamaszfiú részéről” – áll a Népszabadság 2005-ös cikkében. F.I-t hazugságvizsgáló gépre kapcsolva kihallgatták a szegedi Csillag börtönben. „A férfi tagadott. A vizsgálat szerint hazudott. A rendőrök úgy emlékeznek, hogy a gyilkosságra vonatkozó kérdéseknél a poligráf verte a biztosítékot.”

A nyomozók megtették azt is, hogy kerestek olyan fotót, amely F. I.-ről 1970-ben készült: megdöbbenésükre F. I. akkori fizimiskája nagyon hasonlított ahhoz a személyleíráshoz, amit a menekülő gyilkosról adtak. Sőt, az ő fotóját választotta ki fiatal férfiak tablójáról a húsz évvel korábban meghallgatott szemtanú. Mindez azonban nem bizonyult elég bizonyítéknak, és F. I. nem lett vádlott, mert az ügyészség úgy látta, nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy ő lenne a gyilkos, ezért a nyomozást megszüntették. F. I. pedig a szabadulása után kábítószerfutárnak állt, majd Ecuadorban újra börtönbe került.

A Heti Hírnök információi szerint „a rendőrség kudarcát az ügyben nem szakmai hibák elkövetése okozta, hanem egy szerencsétlen pechszéria. Az történt ugyanis, hogy miután a nővérszállóbeli társak felfedezték a folyosón a vérző Labancz Annát, haladéktalanul a sebészetre szállították. Először mindenki azt hitte, Labancz Anna tüdővérzést kapott, összeesett, ráesett a radiátorra, ez okozta a sérüléseket.”

„Ezért mosták fel rögtön a véres folyosót a szállóbeli társak, ezért kerülhetett a szemétbe a ruhaszárító kötélen lévő összevérzett ruhadarab, amelyek fontos kiindulási pontot jelentettek volna a helyszínre érkező rendőröknek. Ráadásul megtörölték Labancz Anna kezét, amelyben állítólag hajszálak voltak.”

A Labancz Anna-gyilkosságról könyvet írt Asperján György, aki a néhai ápolónő gyilkosaként egy mérnököt nevezett meg. A kötet azonban nagy vitát váltott ki már a könyvbemutatón is: meghívott volt nyomozók fejtették ki ellenvéleményüket a nyilvánosság előtt. A hírbe hozott mérnök sem hagyta annyiban a dolgot, rágalmazás miatt pert indított, amit meg is nyert. Az írót a bíróság nyolc hónap felfüggesztett fogházra ítélte, illetve 5,5 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte.  blikk.hu

Forrás: Arcanum