Basszus! Csak a fidesz Lendvay utcai székháza maradt meg.
A többi , közös/nem közös székházakkal mi lett?
Mit mond Gúr elvtárs? mennyi most az mszp tartozása?
Miért nem kéritek vissza Thürmer elvtárstól a sok-sok aranyérmét?
Ja, hogy átb.sztátok a fejét

Aztán meg , ki beszél?

„Rendszerhű család és kapcsolatok
Az 1952-ben született műsorvezető a gimnázium után a Szófiai Egyetemen diplomázott, majd elvégezte a MÚOSZ iskoláját is, de már korábban elkezdett újságírással foglalkozni.

Édesapja, Juszt Lajos – aki 1945-ben, középiskolásként lépett be a Magyar Kommunista Pártba – szép karriert tudhatott maga mögött: 1970-től a Pénzügyminisztérium szociális és kulturális főosztályának vezetője lett, majd nyolc évvel később

az Egészségügyi Minisztérium gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettesévé nevezték ki.
Innen ment nyugdíjba 1988-ban.

Juszt Lajosnak rövid ideig beosztottja volt az SZT-tiszti múltját jó ideig elhallgató Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is. Valószínűleg innen datálható a korábbi kormányfővel való barátsága. De nem Medgyessy volt az egyetlen, később politikai karriert befutó szereplő, akihez szorosabb kapcsolat fűzte. A volt SZDSZ-es főpolgármester, Demszky Gábor is barátja lett. …
Visszatérve a kezdetekhez, a családi háttér, apjának a kommunista érában betöltött pozíciói nyilván nem jöttek rosszul a pályakezdésben, bár Juszt elmondása szerint soha nem lépett be a pártba, és erre nem is kérte senki…” ????

Értem.
Kövér „vöröskatona nagyapja” fehér tisztek parancsnoksága alatt a hazát, Miskolcot védte
Nem volt rendkívüli meghatalmazása a parlamenti sortűz idején

„Az áldozatok számáról nincs biztos adat. A sortűz után a belvárosi kórházak megteltek, de a Központi Mentőállomás épületébe is tömegével szállítottak be sérülteket. Számuk csak hozzávetőlegesen állapítható meg, mert a Mentőszolgálat hivatásos szakemberein kívül laikus önkéntesek is részt vettek a sérültek, haldoklók ellátásában és elszállításában így a pontos korabeli betegdokumentáció elmaradt.[12]

Kő András és Nagy J. Lambert kutatásai szerint legalább 75-en vesztették életüket a Parlamentnél és környékén leadott sortüzekben és lövöldözésben (14-en a kórházban) és 284-en sebesültek meg[forrás?]. Összesítésük szerint 61-en a téren vesztették életüket, és meghalt további hat határőr, két rendőr, két folyamőr, két kormányőr és két szovjet katona is.[13]

Egyes szemtanúk tizenkét olyan megrakott teherautóról számoltak be, amelyek a sortűz áldozatait szállították el a térről. Körömi Teréz kutató 234 áldozat nevét gyűjtötte össze. Kéri Edit 1000 főre becsüli a téren elesettek számát, Mikes Tamás pedig október 24 -én 820 halottat számolt meg egy ismerősével együtt, a Kerepesi temetőben, 50-es gúlákba rakva.[forrás?]

Az áldozatok
A Kossuth téri sortüzek ölték meg többek között Gárdos Pétert, az MTI fotóriporter gyakornokát.[14]

Az 50. évforduló
A hivatalos megemlékezésekre 47 ország képviselőjét – köztük a norvég királyt, tizennyolc államfőt, két miniszterelnököt és több parlamenti elnököt, a luxemburgi nagyherceget, a belga herceget, az Európai Bizottság elnökét, valamint a NATO, az Európa Tanács, a Vöröskereszt és az ENSZ küldötteit – várták a Parlamentbe.[15] 2006. október 23-án Budapesten városszerte be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól kezdődően összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között.[16]”

…….
„Édesapja Kövér László (1933–1993) lakatos, édesanyja Ábrahám Erzsébet (1939) adminisztrátor. Apai nagyapja asztalosmesterként dolgozott. Tagja volt az MSZMP-nek. Anyai felmenői a középosztályhoz tartoztak. Testvére, Kövér Szilárd (1964) jogász.”