Egyre többen végrendelkeznek – Tíz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz tavaly
Jellemzően a vagyoni vagy az élethelyzet változása és az élettársi viszony miatt készítenek
végrendeletet
Tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek
végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben. A közjegyzők
tapasztalatai szerint elsősorban azok szeretnének rendelkezni a vagyonuk sorsáról,
akiknek több kapcsolatból is született gyermekük vagy a törvényes öröklési rendtől
eltérően kívánják juttatásban részesíteni a leszármazóikat. Egyre gyakoribb
ugyanakkor a külföldi vagyonelem is, ami fokozottabb odafigyelést igényel az
örökhagyó részéről. Az élettársaknak pedig mindenképpen érdemes
végrendelkezniük, mert a házastársakkal ellentétben nem törvényes örökösei
egymásnak.
Évről-évre többen fordulnak közjegyzőhöz végrendelet készítése miatt: 2022-ben majdnem
tíz százalékkal többen, mint 2021-ben. Az azt megelőző három évben rendre tíz százalék
feletti növekedés volt megfigyelhető. A végintézkedések számának növekedése immár
többéves tendencia, az utóbbi években elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra
Magyarországon. Míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az
emberek túlnyomó többségének – hiszen egy lakáson, egy autón és esetleg egy nyaralón
kívül jellemzően nem volt vagyonuk –, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a
középosztály, és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre,
tudatosan megtervezik vagyonuk átörökítését.
Élettársak csak végrendelettel örökölhetnek egymás után
Sokan az élethelyzetük, családi állapotuk miatt rendelkeznek előre a vagyonuk sorsáról: a
végrendelkezők között gyakran vannak, akiknek több kapcsolatukból is született gyermekük,
ezért mindenképpen rendezni szeretnék a vagyoni viszonyokat, hogy a halálukat követően
az örökösök között ne merüljön fel öröklési jogi vita. Gyakori jelenség az is, hogy élettársak
végrendelkeznek egymás javára, ugyanis ők a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek
egymás után, így még a közösen lakott ingatlanra sem illeti meg őket haszonélvezet. De az
is előfordul, hogy valaki ugyan a törvényes örököseinek szánja vagyonát, de a törvényi
szabályozástól eltérő arányban.
„Egyre több embert foglalkoztat saját vagyonának a sorsa. Sokan nem bízzák a törvényi
szabályozásra a haláluk után fennmaradó ingatlanok és ingóságok öröklését, hanem maguk
akarják meghatározni, hogy ki és milyen arányban kapja meg azokat. A közjegyzők
tapasztalatai szerint az idősebbek mellett már a középkorúak, valamint fiatal családosok is
készítenek végrendeletet” – mondja dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
elnöke.
Ha változik a vagyoni vagy az élethelyzet, az felülírhatja a végakaratot
Ha valakinek már van érvényes végrendelete, majd a vagyoni körülményei vagy családi
helyzete megváltozik, érdemes átgondolnia, nem szükséges-e módosítania a korábban tett
végrendeletét. Leggyakrabban azok változtatják meg azt, akiknek gyermekük, unokájuk
születik vagy megromlik a viszonyuk valamelyik végrendeleti örökösükkel. Akkor is gyakori a
végintézkedés módosítása, ha valaki új lakást vagy egy nyaralót vásárol, vagy más
jelentősebb vagyontárgyat szerez.
Aki például új írásbeli magánvégrendeletet készít, a korábbit mindenképpen érdemes
kifejezett nyilatkozattal visszavonnia, sőt, lehetőleg fizikai értelemben meg is semmisítenie.
Ha ugyanis több végintézkedés is előkerül a hagyaték eljárás során, abból a tapasztalatok
szerint szinte mindig vita és pereskedés lesz, és így hosszú hónapokig elhúzódhat a
hagyaték átadása.
Már nem számít ritkaságnak a külföldi vagyon, például ingatlan sem, ami az örökhagyó
részéről fokozott odafigyelést igényel.
Amennyiben valakinek európai uniós tagállamban van vagyona, akkor abban a tagországban
érdemes végrendeletet készítenie, ahol a szokásos tartózkodási helye van, mert
főszabályként annak a tagállamnak az öröklési szabályait veszik majd figyelembe, és ott is
folytatják majd le a hagyatéki eljárást.
Örökölni a törvényi rend vagy végintézkedés alapján lehet
Örökölni kétféleképpen lehet: végintézkedéssel vagy, ha ilyen nem maradt az örökhagyó
után, akkor a törvényi rendelkezések alapján. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés
maradt, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg.
A közjegyzők tapasztalatai alapján a végrendeletek többsége házilag készül, míg kisebb
része jogász – közjegyző vagy ügyvéd – közreműködésével. Az örökhagyók többsége
egyszer készít végrendeletet, de az is egyre gyakoribb, hogy valaki folyamatosan módosítja,
aktualizálja a végakaratát.