Melyik alumínium dobozt lehet újrahasznosítani?
A válasz egyszerű: mindegyiket! Az élhetőbb, tisztább környezet közös érdekünk. A visszaváltásuk, majd újrahasznosításuk kevesebb energiafelhasználást, következésképpen kisebb környezeti terhelést jelent. Ráadásul a visszaváltó automaták, amelyek a legjobb megoldást kínálják, még adnak is érte pár forintot.
Sörös, üdítőitalos, teás vagy energiaitalos doboz – az aludobozok visszaváltása elsősorban nem a pénzről, hanem a környezetünkről szól. Egymilliárd darab alumíniumdobozt bocsátanak ki évente csak Magyarországon, világviszonylatban ez a szám eléri a 250 milliárdot. Ez az egyébként is elképzelhetetlen mennyiség rengeteg hulladékot, üres italosdobozt jelent. A jó hír ebben az, hogy alumíniumról van szó, tehát értékes hulladékként jelentkezik a háztartásokban, és nem csak azért, mert ha visszaváltjuk, pár forintot kaphatunk darabjáért, hanem azért is, mert olyan nyersanyagról van szó, amely végtelenszer és költséghatékonyan újrahasznosítható. Azzal pedig, ha bent tartjuk a körforgásban az üres aludobozainkat, a környezetvédelemért is tettünk egy lépést.
A környezet megóvása felelősség
A magyar lakosság környezettudatos gondolkodása, a szelektív hulladékgyűjtésre mutatott hajlandósága és tájékozottsága az újrahasznosítás környezetre tett pozitív hatásáról, európai viszonylatban is magasnak mondható, derült ki az Every Can Counts 2022-ben végzett – a magyar piacra is kivetített – kutatásából: a megkérdezett magyarok több mint fele (56 százaléka) rendszeresen külön gyűjti az otthon fogyasztott italos dobozokat. Ez biztató arány, azonban ez még növelhető is lehetne. Sajnos sokan a visszaváltott aludobozok értékét nem tartják elegendőnek, így a dobozok a visszaváltó automatákig már nem jutnak el.
Ez ellen pedig csak szemléletváltással lehet tenni: az alumíniumdobozok visszaváltásával tehetünk a környezetünk védelméért, és valami sokkal nagyobb kezdeményezésnek lehetünk részesei, ami messze túlmutat azon, amit pénzben visszakapunk az automatákból.
Váltsuk vissza: tartsuk körforgásban!
Az alumínium dobozok visszaváltása sokkal többet jelent a jövőnknek, mint azt gondolnánk. Környezetünk stabilitása és fenntarthatósága tőlünk, fogyasztóktól függ, ugyanis a legapróbb tudatos döntésünk is hozzájárulhat a természeti környezetünk megóvásához.
Ha tudatosítjuk magunkban, hogy az általunk megtermelt hulladéknak miért és hol van a legjobb helye, ha nem az anyagi viszonzást, hanem a környezettre tett pozitív előnyöket nézzük, sokat tehetünk egy élhetőbb jövőért. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az egyik olyan kulcsfontosságú tevékenység, amelyet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben megtehetünk.
„Csak az alumíniumdobozok újrahasznosításával 4 millió tonna szén-dioxidot takaríthatunk meg évente, ami egyenértékű egy 470 000 lakosú európai város éves kibocsátásával. Egy aludoboz újrahasznosítása 95 százalékkal kevesebb energiába kerül, mint egy új előállítása, és ez az alumínium esetében azt is jelenti, hogy végtelenszer megtehető, anélkül, hogy romolna a nyersanyag összetétele” – erősítette meg Vida Péter, a Minden Doboz Visszajár magyarországi képviselője, a Returpack Kft. operatív vezetője.
Aludobozok jótékony célokra
Aki nem azért a pár forintért vinné vissza az üres dobozait, mert beváltaná az érte kapott összeget a kijelölt szuper- és hipermarketekben, dönthet úgy is, hogy jótékony célra használja fel az aludobozok értékét: a kijelölt SPAR áruházaknál elhelyezett Minden Doboz Visszajár automatáknál lehetőség van a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára is felajánlani az összeget.
70. Magyarország 0,13%
Basszus! Akkor azért kell támogatni az orosz-kínai atomnagyhatalmi szövetséget USA-nak Ukrajnában.
„Kína 4 év alatt annyival növeli a CO2 egyenértékű kibocsátást, mint az egész EU teljes kibocsátása. Ha holnaptól az EU helyén egy lakatlan pusztaság lenne az 4 évvel tolná ki a klíma-argameddon eljövetelét.
Az oroszokat csak EU+USA nem tudja megszorongatni, ha közben Kína, India meg a többi 150 ország vidáman kereskedik velük.
A klímacél is elérhetetlen a legnagyobb kibocsátók nélkül (Kína+USA+India+Oroszország több mint a felét adja !!!):
1. Kína 27,51% – majdnem a világ kibocsátásának 1/3
2. USA 14,75%
3. India 6,43% – az első három ország 48,69%, majdnem a világ kibocsátásának fele
4. Oroszország 4,86%
5. Japán 2,99%
6. Brazilia 2,25%
7. Németország 1,98% – az első 7 a világ kibocsátásának 60,77%
8. Indonézia 1,64%
9. Kanada 1,63%
10. Mexikó 1,62% – az első 10 ország 65,66%
11. Irán 1,58% – az első 11 ország 67,24%, vagy több mint 2/3
12. Dél-korea 1,49%
13. Ausztrália – idáig 70,01%
14. Szaud Arábia 1,21%
15. Nagy Britannia 1,20 – a második EU tag, összesen 72,42%
16. Dél-afrika 1,13% – az összes ország aki 1%-nál nagyobb kibocsátással rendelkezik (73,55%)
17. Franciaország 0,97%
18. Olaszország 0,93%
19. Törökország 0,90%
20. Ukrajna 0,83% – az első 20 ország 77,18%
21. Lengyelország 0,80%
22. Argentína 0,74%
23. Pakisztán 0,72%
24. Kazahsztán 0,69% – itt haladta meg az összes kibocsátás a 80%-ot (80,13%)
…
45. Belgium 0,25% – összesítve itt lépi át a 90%-ot (90,11%)
…
70. Magyarország 0,13%
Ahogy Kína és India nélkül nincs sarokba szorítva Putyin, úgy Kína, India, USA és Putyin nélkül nincs elérhető klímacél sem.
Ahogy fodrásszá átképzett holland farmer nem állítja meg a felmelegedést úgy a mosás helyett szellőztető német sem állítja meg a putyini agressziót. Mindkettőhöz mindenki kellene.”
Tudjuk!
A legendásan hazudozó Münchausen báró egy tó partján vadászgatott, … De már ott volt egy másik kacsa, és nagy mohón bekapta a szalonnát és aztán minden kacsa azt mondta, hogy: Recycling, Recycling,Recycling
Recycling ,Recycling…
Nagy cumi volt, na!