A többség hisz Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak Magyarországon

Az emberek negyede-ötöde csak karácsonykor, vagy más nagy ünnepeken megy templomba, 40 százalék pedig még ilyenkor sem. Bár Magyarországon a vallást, felekezetet választók 7/10-e a katolikus egyházhoz tartozik, és a katolicizmusban a vasárnapi szentmise-hallgatás elvileg kötelező lenne, a társadalmi felmérések szerint csak az emberek 7-9 százaléka vesz részt heti rendszerességgel szertartáson. További bő tíz százalék havonta legalább egyszer ott van a templomban.

A templomlátogatás visszaesése tágabb nemzetközi trendbe illeszkedik: lényegében egész Európára jellemző a vallási aktivitás csökkenése. Az országok közötti különbségek persze jelentősek. A nagyjából a vallás visszaszorulásaként leírt szekularizációs folyamat a valamikor protestáns Észak-Európában már annyira előrehaladt, hogy ott a további csökkenésnek sincs sok tere már. Ehhez képest a hagyományosan erősen katolikusnak számító íreknél, lengyeleknél, portugáloknál, olaszoknál relatíve nagyobb az aktivitás, bár Lengyelországban például a fiatalabb generációknál az egyházias vallásosság szintén annyira bezuhant, hogy már-már vallási összeomlásról lehet beszélni.

A számos különbség miatt nem lehet egymással közvetlenül összehasonlítani a vallási irányzatokat, hiszen a szertartásokon való részvételre is más parancsok vonatkoznak a pravoszláv, vagy a nyugati kereszténységen belül a katolikus és az ebben éppen kevésbé szigorú protestáns felekezeteknél. A legtöbb mutató alapján azonban igazán vallásosnak inkább csak néhány ortodox ország, főleg Románia és Görögország látszik; de ezekben a hitélet szorosan összefonódik a nemzeti identitással.

Erről tanúskodik ez az “imatérkép” is, mely a European Social Survey vallásosság mutatóira is rákérdező reprezentatív kutatásain alapszik:https://g7.hu/adat/20230101/a-tobbseg-hisz-istenben-de-templomba-mar-sokkal-kevesebben-jarnak-magyarorszagon/