“A magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése érdekében” – ezzel a mondattal kezdődik a kormány honlapján közzétett törvénytervezet, amely valójában nem másról szól, mint “a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról”.

Az indokolás szerint ugyan “a Kormány elkötelezett a magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése mellett”, mégis szükségét látja annak, hogy külön jogszabályban rögzítse a külföldi “vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása átlátható szabályozási kereteit”.

A törvényjavaslat idén november elsején lépne életbe és az tisztázza az olyan fogalmakat, mint vendégmunkás, foglalkoztató, és kedvezményes foglalkoztató, amely nem más, mint “a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató, továbbá amelyik “nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósít meg”, illetve amely a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében működik.

A tervezet részletezi a tartózkodás és munkavállalás feltételeit, vagyis azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése esetén egy vendégmunkás 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás céljából beutazhat az országba és itt tartózkodhat. A külföldi vendégmunkások számára összevont engedély is kiadható, az engedély két év határozott időtartamú tartózkodásra is feljogosíthat, sőt ez mégy egyszer egy évvel meg is hosszabbítható.

A tervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap szerint a vendégmunkások “meghatározott országokból, meghatározott létszámban, meghatározott szakmákban, meghatározott foglalkoztatók által foglalkoztatva” tartózkodhatnának Magyarországon – ezeket a részleteket később miniszteri rendeletekben rögzítenék. Továbbá kiderül a hatásvizsgálati lapból az is, hogy

A beruházások működőképességének fenntartásához nélkülözhetetlen a szükséges munkaerő rendelkezésre állása, de az esetlegesen rendelkezésre álló munkaerő lokálisan szétszórt, vagy képzettség tekintetében nem megfelelő.”

Éppen ezért – folytatódik a magyarázat – “a mobilitási problémák kezelése, az átképzések megvalósítása mellett szükséges ideiglenes jelleggel a beruházások fenntarthatóság, a versenyképesség megőrzése érdekében a vendégmunkások foglalkoztatása”. Ez persze nem új jelenség, sőt az ezt segítő szabályozás sem új. Például már egy tavaly nyár elejei módosítással is könnyítette és egyszerűsítette a kormány a külföldiek munkavállalását.

Az azonban csak az úgynevezett minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül érkező vendégmunkásokra vonatkozott. Egy közelmúltbeli kormányzati adatközlésből derült ki, hogy “Magyarországon 2022-ben összesen 19 659 munkavállaló állt munkába minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül”.

A minősített munkaerő-kölcsönzés azt jelenti, hogy azoknak a regisztrált közvetítőknek, akik megfelelnek a feltételeknek, az állam megengedi, hogy a hiányszakmáknál az EU-n kívülről toborozzanak munkavállalókat, és engedélymentes eljárásban foglalkoztassák őket Magyarországon.

De nem csak így érkezhetnek vendégmunkások. Sőt, tavaly csak a töredékük érkezett így hazánkba. Ugyanis ahogy a hvg.hu is írta, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022 év közepén 70 ezer külföldi dolgozott Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az is kiderült, hogy

egyre több a kazah, kirgiz és fehérorosz dolgozó Magyarországon.

Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy miközben az elmúlt években egyes országok viszonylatában jelentősen megkönnyítette a kormány a magyarországi munkavállalást, kommunikációs szinten a „gazdasági migránsok”, illetve mindenféle migráció elutasítása zajlott.

Fordulópontnak Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évadnyitóján elmondott beszéde tekinthető. A kormányfő ott azt mondta: „Magyarországnak a következő években szüksége lesz félmillió emberre”, beleértve a vendégmunkásokat is.

Később Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is arról beszélt, hogy a magyarok nem elég mobilisak, „zsigerből” nem szeretnek költözni, márpedig a betöltetlen munkahelyek jellemzően mobilis munkaerőt kívánnak. Ezért

az államtitkár szerint a következő években újabb 500 ezer munkáskézre lesz szükség Magyarországon.”