A lengyelek dobtak egy hátast a Böröndi féle történelem hamisításról

Ilyen szavaknak nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről – írta Sebastian Kęciek arra, hogy Böröndi “lokális háborúnak” nevezte Lengyelország nácik általi, a második világháború kezdetének számító lerohanását. Gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök szavait dörgölte az altábornagy orra alá.

Nagy megdöbbenéssel fogadta

Lengyelország budapesti nagykövete, azt a megjegyzést, amelyet Böröndi Gábor , a Magyar Honvédség vezérkari főnöke tett az M1-nek adott interjúban a minap – derül ki a lengyel külügy honlapjára szerdán magyar nyelven kitett, Böröndinek címzett levélből.

Böröndi kedden arról beszélt, hogy az 1939-ben kitört német-lengyel háborút, amit „lokális háborúnak” nevezett békefolyamattal kellett volna megfogni ahelyett, hogy világháborúvá szélesítették volna. Hogy ezzel a gondolatmenettel mi a probléma, itt magyaráztuk el.

Úgy tűnik, a lengyelek szerint sincs rendben ilyeneket mondani, Sebastian Kęciek nagykövet azt írta, hogy Böröndi szavai

hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.

A nagykövet felhívta a magyar főkatona figyelmét, hogy a második világháború kirobbanásához „nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem az appeasement (konfliktuskerülés) politikája és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények”.

Emlékeztetett, hogy

  • a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján megtervezték Lengyelország felosztását,
  • hogy 1939. szeptember 1-jén a németek, szeptember 17-én pedig a szovjet Vörös Hadsereg támadta meg országot,

  • mindezzel a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa kezdődött el.

Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését – írta a nagykövet, aki szerint Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetúnió és szövetségeseik által kitervelt “bűnös akcióinak”.

Sebastian Kęciek is párhuzamot vont az akkori és a mostani események között, szerinte “Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni”.

Arra is emlékeztette a magyar vezérkari főnököt, hogyan viselkedett akkor Magyarország, amely hivatalosan Németországgal állt szövetségben: „megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban” – írta és idézte Gróf Teleki Pál, akkori miniszterelnök szavait: “Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában”, majd hozzátette:

A magyar politikus ezen reakcióját soha nem felejtjük el.