A legutóbbi, tizedik szankciós csomag a szankciók betartása és azok kikerülésének akadályozása érdekében a tagállamok számára bejelentési kötelezettséget vezetett be a területükön lévő zárolt orosz vagyon mennyiségét illetően. Bár Svájc nem uniós tagállam, a szankciók tekintetében – szakítva történelmi semlegességével – meglepően rugalmas együttműködésről tett tanúbizonyságot Brüsszellel. Vállalásának eleget téve a kormány a napokban beszolgáltatta a legfrissebb adatokat, amelyek a svájci bankokban őrzött orosz jegybanki pénzeszközök nagyságát tükrözik.
A kormány a félreértések elkerülése végett hozzátette: ez az összeg nem keverendő össze azzal a 7,5 milliárd franknyi vagyonnal, amelyet szintén Svájcban fagyasztottak be, és különböző, szankcionált orosz személyekhez vagy vállalatokhoz köthető, vagyis magánvagyonnak tekinthető.
A befagyasztott orosz vagyonok sorsa folyamatos vita tárgyát képezi Brüsszelben. Zelenszkij ukrán elnök vezetésével többen követelik, hogy a pénzeket kobozzák el és adják át Ukrajnának kártérítésképpen. Ez a megoldás azonban – az orosz jegybank összegei tekintetében különösképpen – szembemenne a nemzetközi jog összes vonatkozó rendelkezésével. Azok értelmében ugyanis a vagyonzárolások alapfeltétele, hogy az azt elrendelő állam (vagy közösség) meg is őrzi a vagyont, és abban az esetben, ha követelései teljesülnek, visszaszolgáltatják azt. Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere már tavaly jelezte, hogy erkölcsi alapja lenne ugyan a vagyonelkobzásoknak, jogi azonban semmi, így ezt a problémát nem fogják tudni megoldani. A zárolt magánvagyonok tekintetében léteznek ugyan kiskapuk, ám azok esetében minden egyes ügyben külön jogi eljárást kell lefolytatni, és minden kétséget kizáróan kell bizonyítani, hogy az adott személy vagyonával támogatta Oroszország háborús terveit, vagy a 2014 óta bevezetett szankciókat kikerülve öntötte a pénzt a Kreml háborús ládájába.
Ami Svájcot illeti, kiemelt helyen áll a befagyasztott orosz vagyonok mennyiségét illetően Európában. A vagyonelkobzási ötletek azonban már túl soknak bizonyultak az anyagi mellett a semlegesség által biztosított bizalmi tőkére építő kormánynak is, ezért jogállamiságuk alapelveire hivatkozva elutasították azt az ötletet, hogy részt vegyenek egy esetleges einstandolási kísérletben. Mint idén év elején fogalmaztak: nem fognak hozzányúlni a náluk lévő orosz vagyonokhoz, miután a svájci jog a leghatározottabban tiltja a törvényes eredetű magánvagyon kártalanítás nélküli kisajátítását. Egy elkobzási kísérlet összeegyeztethetetlen lenne az alkotmánnyal, és mélyen sértené Svájc nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért a Szövetségi Tanács nyomatékosította, hogy kimarad Brüsszel ilyen irányú törekvéseiből, bár szoros figyelemmel kísérik azokat.
Fotó: 123RF