„A találkozón a delegáció tájékoztatást kapott a repülőtérrel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről, ahogyan más vállalatok ügyeiről is a jelenlegi magyarországi üzleti környezetben való működés kapcsán” – közölte a Budapest Airport hvg.hu-val arról az üzleti találkozóról, ahol az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának tagjai itteni cégekkel beszélgettek.

A Budapest Airport ugyan csak „tájékoztatásról” számol be, de ez minden bizonnyal eufemizmus. Monika Hohlmeier elnök az EP-delegáció missziózáró sajtótájékoztatóján azt mondta, több multinacionális vállalat is panaszt tett, jelezve, hogy attól félnek, a diszkriminatív, érzésük szerint ellenük irányuló magyar törvények azt a célt szolgálják, hogy kiszorítsák őket Magyarországról. Meglehetősen valószínűtlen, hogy a Budapest Airport pozitív képet festett volna a magyar kormány ténykedéséről és az itteni üzleti környezetről, adva, hogy

a ferihegyi reptér üzemeltetője a kormány által egyik legtöbbet vegzált külföldi tulajdonú cég.

Maffiamódszerek

A küldöttség egyik tagja, a német Daniel Freund a 444.hu-nak arról beszélt vállalatok nevesítése nélkül, hogy a kiskereskedelmi és az építőipari szektorban is találkoztak olyan cégvezetőkkel, akik politikai leszámolás áldozatának érzik magukat. Vannak köztük olyanok, akiket Pegasus kémszoftverrel figyeltek meg. Többen a családjukat féltik és fenyegetve érzik magukat. Azokban a szektorokban, amiket a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített, az ilyen maffiamódszerek alkalmazása egyre gyakoribb – mondta.

Márpedig a ferihegyi reptér üzemeltetésének visszavásárlása évek óta a kormány egyik kiemelt célkitűzése. „A budapesti repülőtér egy stratégiai eszköz, ezért magyar kézbe kell kerülnie. A kormány elkötelezett, hogy visszavásárolja, mindegy, ki a tulajdonos” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádió műsorában április elején. A miniszter lényegében azt állította, hogy a Budapest Airport tulajdonosa (a főtulajdonos a német Avialliance) el akarja adni a céget:

a megegyezés mindkét szereplő számára fontos.

Továbbá azt állította: „A magyar kormány sokkal jobban tudná fejleszteni a repülőteret, a befektetők is látják, hogy a kormány másfajta szemléletben többet tud ebből kihozni.”

A kormánynak nincs elég pénze

Az nem újdonság, hogy a kormány vissza kívánja vásárolni a Budapest Airportot, az viszont fejlemény lenne, ha a tulajdonos el akarná adni. Az Avialliance még a pandémia alatti nehéz hónapokban is folyamatosan azt kommunikálta, hogy nincs ilyen szándéka, a Budapest Airportra hosszú távú befektetésként tekint. Illetve az elmúlt években meglehetősen sok formális és informális nyomásgyakorlás, támadás érte a Budapest Airport vezetését a kormány és a Fidesz felől, ezeknek mindig ellenálltak.

Az Avialliance akkor a hvg.hu érdeklődésére nem erősítette meg, hogy szándékában állna eladni a Budapest Airportot, közlésük szerint az Avialliance hosszú távon érdekelt befektető, amelynek érdeke a reptér és a régió fenntartható fejlesztése. A cég megerősítette viszont, hogy

a kormány ismét bejelentette vételi szándékát, ugyanakkor a kormány kijelentette, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésére e szándék beteljesítéséhez szükséges források.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy az állam kizárólagos vevő lesz. A piaci pletykák szerint a Mol lehetne a – vagy az egyik – társtulajdonos, bár az olajmulti számára teljesen portfolióidegen lenne egy ilyen beruházás, és kitűzött stratégiai céljaihoz sem illeszkedne. Gulyás a társvevők kilétéről nem kívánt részleteket megosztani, annyit közölt, hogy a repülőteret egészében vásárolnák fel, ám hogy a vevők között milyen lenne a tulajdoni arány, az még a tárgyalások függvénye.

hvg.hu