„Korrekt számítás szerint 2050 körül jöhet az emberiség totális összeomlása”
Ön azon elismert kutatók egyike, akik igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a globális felmelegedés óriási baj felé sodorja az emberiséget. Úgy tűnik, a társadalmat még nem hatotta át kellő mélységben ez a felismerés, sőt: az, hogy „kamu az egész”, nem holmi marginális nézet, hanem oly tekintélyes közszereplők is hangoztatják, mint az Egyesült Államok előző elnöke.
Jó, de miközben Donald Trump – talán aktuálpolitikai okokból – a klímaváltozást tagadók közé állt, a Pentagon stratégiai terveket készített arra, hogyan kell a tevékenységi körükbe tartozó feladatokat a klímaváltozásra való tekintettel átszervezni. Tehát egy dolog, hogy ki mit mond, és egy másik a szakmai álláspont.
A tudomány arról beszél, hogy másfél–kétfokos átlaghőmérséklet-emelkedés már katasztrófát okoz. Én meg átlagemberként azt érzem, hogy ha néhány fokkal hidegebb vagy melegebb van, az simán kibírható. A növények és az állatok viszonylag jól tűrik a hőingadozásokat, tehát nem biztos, hogy könnyű megérteni, miért lenne vége a világnak másfél fokos emelkedéstől.
Természetesen a másfél fok önmagában nem sok, de ha mint átlag növekszik meg, az már óriási probléma. Az ön testének vélhetően 36,5 fok az átlaghőmérséklete, persze ez ingadozhat attól függően, hogy futott vagy nem futott, süt-e a nap vagy épp nem. De ha 37,6 a hőmérséklete folyamatosan, akkor orvoshoz fordul.
Nem az a fő kérdés tehát, hogy ingadozik-e a hőmérséklet, hanem az, hogy milyen érték körül ingadozik. Ha másfél fok az emelkedés átlagban, annak már az emberiségre nézve igen kellemetlen hatása van.
Hogy csak néhány gyors példát mondjak: a klímaváltozás a talaj pusztulásához vezet. A jó termőtalaj viszont az életfeltételeink közé tartozik. Az előrejelzések szerint 20 éven belül az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasága már semmit nem fog tudni exportálni, mert nem lesz akkora a termés. A klímaváltozás másik szörnyű következménye, hogy szédítően megnőtt a hidrológiai ciklus, vagyis a vízkörforgás sebessége: ugyanaz a vízmolekula többször járja meg a különböző halmazállapotokat, és ez egyaránt vezet elsivatagosodáshoz, illetve villámárvizekhez meg talajerózióhoz. Ott lesz sok a víz, ahol nem kéne, és ahol sok kéne, ott kevesebb lesz.
Ha egyszer a tudomány régóta erről beszél, miért nem változtattunk eddig az életmódunkon? https://24.hu/tudomany/2023/05/15/szathmary-eors-klimavaltozas-evolucio-civilizacios-osszeomlas-interju/
A HVG cikkei miért nem látszanak?