Az első magyar Himalája-expedíció 1983 szeptemberében indult Indiába, a Satopanth 7075 méter magas csúcsára akart feljutni hét magyar hegymászó. 12 nap mászás után a csapat egyik fele úgy döntött: a technikai nehézségek és az előre látható nagy fizikai megerőltetés miatt visszafordulnak.

Ezután nem sokkal következett be a tragédia: Jankovics László egy meredek jégen megcsúszott, és a gerinc bal oldalán 600 méter mélységbe zuhant.

„Tudják, mit vállalnak”

Az első Himalája-expedíció után 13 évnek kellett eltelnie, hogy a Föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre magyar hegymászók is megpróbáljanak feljutni. A Nagy Sándor vezette 17 fős expedíció 1996 tavaszán indult el, a tagok között volt többek között Erőss Zsolt, Várkonyi László és Szendrő Szabolcs is, aki műlábbal vágott neki az útnak.

Én úgy érzem, hogy ezek az emberek, akik kimennek a hegyek közé, nagyjából tudják, hogy mit vállalnak. Nem biztos, hogy visszajövünk, és ők biztos, hogy ott maradnak, ahol nagyon szerettek lenni

– mondta akkor Szendrő Szabolcs.

Végül lemondtak a csúcstámadásról, amikor az előkészületek közben az egyik osztrák mászó balesetet szenvedett és elhunyt.

2001-ben két akció indult párhuzamosan, egyiket Klein Dávid vezette, a másikat Mécs László, de a csúcsot ekkor sem sikerült elérni. Néhány hónappal később, 2002-ben Ács Zoltán vezetésével indult el az Everestre Erőss Zsolt, Mécs László, Mezey László és Várkonyi László.

Az első kísérlet a sok várakozó hegymászó miatt meghiúsult, Erőss és Várkonyi azonban maradtak egy második csúcstámadásra.

Majdnem napra pontosan 21 éve, 2002. május 25-én Erőss Zsolt oxigénpalackot használva felért a Föld legmagasabban fekvő pontjára, Várkonyi László a déli csúcsig, nagyjából 8750 m-es magasságig jutott.

Kőkupacok az áldozatok emlékére az Everesten

Az Everestre Klein Dávid 2005-ben próbált meg feljutni, útban az alaptábor felé megállt a hegy áldozatainak emlékére emelt kőkupacoknál.

Ha körbe tekintek, akkor mindenhol apró kőkupacokat látok. És mindegyik kőkupac egy- egy, az Everestre igyekvő, de onnan vissza nem térő hegymászó emlékének lett szentelve. Jó sok kőkupac van itt…

– jegyezte meg.

Akkor 8500 méterig jutott, ekkor érkezett a hír, hogy társa, egy skót férfi meghalt a hegyen. A tragédia és a gyorsan romló időjárás miatt visszafordultak.

2007-ben próbálta meg újra Várkonyi Lászlóval, akkor Klein gyomorbántalmak miatt adta fel. Várkonyi másodszor is megpróbálta, de az erős szél miatt nem jutott a csúcsra. Egy év múlva megint elindultak, de ekkor sem értek fel.

Ugyan Anita volt az első magyar nő, aki meghódította a világ legmagasabb pontját 2009-ben.

A következő női sikerre közel tíz évet kellett várni: Németh Alexandra az első magyar, aki mind a 7 kontinens legmagasabb csúcsára felért.

10 évvel ezelőtt óriási érdeklődés kísérte a Himalája-expedíciót. Addig magyarok még nem hódították meg a Kancsendzöngát, a föld harmadik legmagasabb hegyét. Erős Zsoltnak és társának, Kiss Péternek sikerült a bravúr, ereszkedés közben azonban Zsolt elfáradt, Péter pedig visszafordult érte. Egyikük sem tért vissza.

Várkonyi László, a magyar rekorder

Várkonyi László nyolcszor indult neki a Mount Everestnek. Egyszer már csak 80 méter hiányzott, hogy elérje a csúcsot, ám vissza kellett fordulnia. Ő volt a magyar rekorder, mert ezt az utat oxigénpalack nélkül tette meg. (Azt most még nem tudni, hogy Suhajda Szilárd feljutott-e a csúcsra, de 8795 méterig egészen biztosan eljutott, az már csak 50 méterre van a csúcstól.)

2010-ben Klein Dáviddal 7000 méter magasságban tartottak lefelé, az alaptáborba, amikor egy jégomlás elsodorta őket. Dávid kisebb sérülésekkel megúszta, Várkonyit viszont nem találták meg.

Nagyságrendileg 7000-en mászták meg eddig az Everestet, de 200-nál is kevesebben oxigénpalack nélkül. A statisztikák szerint a legtöbb hegymászó lavina miatt veszíti életét, utána a lezuhanás, majd a kimerültség a leggyakoribb halálok.

A 29 éves Price Márton idén május 16-án a hatodik, és egyben legfiatalabb magyarként mászta meg az Everestet.