Összesen 6020 milliárd forint kiadása lesz jövőre a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, vagyis a nyugdíjkasszának – derül ki a 2024-es büdzsé tervezetéből.

Az egyik probléma, hogy az alapnak nem lesz ennyi bevétele a szociális hozzájárulási adóból és a társadalombiztosítási járulékból, a költségvetésből még 511 milliárd forintot kell majd beletenni a kasszába. Alapvetően a felosztó-kirovó rendszerben munkáltatói és munkavállalói befizetéseknek fedezniük kellene a nyugdíjkiadásokat, ám a nyugdíjkassza egyensúlya az elmúlt években alaposan felborult. Az egyensúlytalanságért elsősorban a 13. havi nyugdíj bevezetése felelős, a plusz juttatás önmagában 449 milliárd forint támogatási igénnyel jár.

A másik probléma, hogy ezek az összegek a kormány rendkívül optimista forgatókönyvén alapulnak. A kormány az idei évre átlagosan 15 százalékos inflációt vár, míg 2024-re éves átlagban 6 százalékost. Már most nagyon valószínű – szinte minden elemző és nemzetközi szervezet így látja –, hogy az idei infláció magasabb lesz. Emiatt egyrészt idén kiegészítő nyugdíjemelést kell majd adni – amire az idei büdzsében nincs fedezet.

Másrészt jövőre már januártól magasabbak lesznek a nyugdíjkifizetések a kormány által vártnál, és ha az infláció magasabb lesz 6 százaléknál, akkor év közben kiegészítő nyugdíjemelést kell majd adni – ezekre a jövő évi büdzsében nincs mozgástér.

A költségvetési tervezet szerint „prioritás” a nyugdíjasok támogatása, illetve a kormány „megőrzi a nyugdíjak értékét”. Ez azonban csak a felszínen igaz, sőt még a felszínen sem, hogy ne menjünk messzire, tavaly a nyugdíjemelések mértéke (kiegészítő emelésekkel együtt) sem érte el az éves átlagos inflációt (15,2 százalék volt). Továbbá a nyugdíjasok fogyasztói kosara különbözik az átlagos inflációs kosártól, nagyobb súllyal szerepelnek benne például az élelmiszerek, amelyek áremelkedése messze meghaladta és meghaladja az átlagos áremelkedési ütemet. Még mindig nagyon sok nyugdíjas kap a megélhetéshez alig – vagy semennyire sem – elég összeget: a minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, idén januárban 185 ezer forint volt a medián (közepes) nyugdíj. A nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a keresetektől, és egyre nagyobb feszültségek mutatkoznak a kifizetett összegek között.

A nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei és szakértők évek óta kiegészítő emeléseket sürgetnek, egyszeri támogatásokat a legkisebb ellátásban részesülőknek, illetve az egész nyugdíjrendszer reformját. A kormány semmiféle beavatkozásra nem mutat hajlandóságot.